121905. lajstromszámú szabadalom • Érintkezőberendezés villamos kapcsolókhoz
:2 121905. az érintkezés helyen mért összenyomódási,! illetőleg túlfeszítési útja nagyobbra, van, választva, mint a,z érintkezőnek az érint-í kezes helyén mért anyagvastagsága. E kö* vetelmény igen könnyen megvalósítható,! mert minden ország; villamossági szabva-' nyai 'egyértelműen megállapítják aí zt ! a,' megengedhető túlmelegedést és hőfokot,! amit az érintkezőknek túllépniük nemsza,-', 10 bad. Természetesen a magyar villamos-^ sági szabványok is megállapítják külön-' böző anyagú érintkezőkre vonatkozólag aj megengedhető legnagyobb hőfokhatárt. A| találmányt közelebbről a csajtolt rajz áb-! 15 rái alapján magyarázzuk. i Az ábrák a találmány egy példakép-! peni kiviteli alakját szemléltetik. Az ', 1. ábra az ériintkezöberendezés kikap-; csolt állapotban, a, { 20 2. ábra az érintkezőberendezés, az érint-! kezőknek a bekapcsoláskor való kezdeti érintkezése pillanatában, tehát amikor &t rugó túlfeszítési útja éppen elkezdődik. A, 3, ábra az érintkezőberendezés a, kap-! 25 csoló teljes bekapcsolása után, tehát ^mikor a rugó, a teljes túlfeszítési úttal» már. össze van nyomva. ! Az (1) mozgóérintkezők alatt a (2) elő-' feszített nyomórugó van elrendezve Be-, SO kapcsoláskor a (2) nyomórugó fejti ki aj szükséges érintkezőnyomást. A bekapcso-j lás folyamán a (2) nyomórugöt az (1)| mozgóérintkezők hídja összenyomja, még-' pedig úgy, hogy a rugó magassága (y) mé-35 réttel csökken. A tálaknál értelmében ez az (y) (összenyomódás, ill. túlfeszítési út nanyobb, mint az (1) érintkezőinek az érintkezés helyén mért (a) vastagsága. Tehát a bekapcsolás folyamán az érintkezők első 40 érintkezésétől kezdve, a bekapcsolás teljes befejezéséiig a (2) rugót (y) úttal nyomjuk össze. Ha már most a sokszori kapcsolás folytán az érintkezők a fokozatos leégés következtében megyéko.nyodnak, akkor a 45 rugó (y) túlfeszítési útja, ill. összenyomódása annyival fog csökkenni, mint amennyivel az érintkezők az érintkezés helyén elvékonyodtak. Minthogy azonban az (y) összenyomódást a vékonyabb (1) érintkező, 50 érintkezés helyén mért (a) vastagságánál nagyobbra választottuk, az érintkezőnyomás még az érintkező nagymérvű elvé-' konyodása esetén — ami szilárdsági és melegedési okok miatt sem engedhető meg 55 —, sem csökken a megengedett érték alá. Egyébként, a találmány értelmében, a (2) rugó előfeszítését úgy választjuk meg, hogy ennek értéke már egyedül is elegendő a szükséges érintkezőnyoinás előidézésére. Nyitott állapotban az előfeszített (2) rugó 60 az (1) érintkezőt csupán az ütközőjéhez nyomja, a kapcsoló zárt állapotában azonban már az érintkezők érintkezésétől kezdve, azaz a megteendő (y) összenyomódási (túlfeszítési) út kezdetén is, a, 65 (2) rugó teljes előfeszítése az érintkező-l nyomás kifejtésére használódik fel, mert ekkor már a rugónyomás reakcióját á (3) nyugvóérintkezők veszik fel. így meg van a lehetőség; arra is, hogy a rugó kez- 70 deli előfeszítésének megválasztásával biztosítsuk minden körülmények között, a szükséges rugónyomást. Természetesen a találmány a fentebb leírt kiviteli alakjában oly érintkezőberendezésekre is ér- 75 vényes, melyeknél az érintkezőnyomást kifejtő rugónak nincsen a kapcsoló nyitott állapotában kezdeti előfeszítése. Szabadalmi igénypontok: 1. Érintkezőberendezés villamos kapcsom 80 lókhoz, azzal jellemezve, hogy az érintkező, illetőleg érintkezők érintkezőnyomást kifejtő rugójának, vagy rugóinak a bekapcsolás által végzett összenyomódása, ill. túlfeszítési útja, vagy a be- 85 kapcsolás folyamán elforduló érintkezők esetén az érintkezési helyére vonatkoztatott összenyomási útja egyenlő, vagy nagyobb, mint az összetartozó érintkezők közül legalább az egyiknek 90 az érintkezés helyén mért vastagsága. 2. Az 1. igénypontban védett érintkezőberendezés kiviteli alakja, melynél az érintkező anyaga más anyagú tartó-, illetőleg mozgatóelemmcl van össze- 95 erősítve, azzal jellemezve, hogy az érintkezőnyomást kifejtő rugónak a kapcsolás folyamán végzett, az érintkezés helyére Vonatkoztatott összenyomási, ill. túlfeszítési útja nagyobb, mint 100 az idegen anyaggal összeerősített érintkező anyagának az érintkezés helyén mért vastagsága. 3. Az 1. igénypontban védett érintkezőberendezés kiviteli alakja, melynél az 105 érintkező anyaga más anyagú tartó-, illetőleg mozgatóelemmel van összeerősítve, azzal jellemezve, hogy az érintkezőnyomást kifejtő nyomórugónak a kapcsolás folyamán végzett az érint- 110 kezes helyére vonatkoztatott összenyomási túlfeszítési útja nagyobb, mint az idegen anyaggal összeerősített érintkező