121895. lajstromszámú szabadalom • Fémgőzkisütőcső
Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIR Á LYI W^HlS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121895. SZÁM. Vll/h. OSZTÁLY. — £\ 9114. ALAPSZÁM. Fémgó'zkisütó'cső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég' Eindhoven-ben (Németalföld). A. bejelentés napja 1937. évi augusztus hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi augusztus hó 28-ika Ismeretes, hogy a fémgőz a fémgőizkisütőcsövek falát az üzem közben gyak-1 ran megtámadja, ami az üveg elszíneződését és a fényelnyeletés folytonos növer> kedését előidézi. Ezért ezeket a kisütő^ csöveket különleges üvegekből készítik vagy az üvegfal belső oldalát a fémgőizökkel szemben lehetőleg ellentállóképes anyagokkal vonják be. Ennek az üvegnek 10 vagy bevonatnak összetétele önként értetődően az alkalmazott fémgőzitől függ. Megállapítottuk, hogy a fal anyaga néha ellentállóképesebb a fémgőzzel szemben, mint azzal a szilárd vagy folyékony fém-15 mel szemben, mely a gőzt fejleszti. Ez a jelenség pl. magnézium- ,va,gy talliunn gőzkisütöcsőnél fordul elő. Ezeknél a csöJ veknél a falat a fémgőzzel szemben ellentállóképessé tehetjük; az élettartamot azon-20 ban kedvezőtlenül befolyásolja, hogy á falat az üzem közben a csőben fölös' mennyiségben jelenlevő, el nem gőzölgött fém erősen megtámadja, úgyhogy a fal mechanikai tulajdonságait hamarosan el-' 25 veszti és a cső már rövid üzem után eltörhet. A találmány szerint ezeket a hátrányo-i kat kiküszöböljük ázzak hogy izzóelektródákkal ellátott oly fémg'őzkisütöcsövefcnél, 30 melyek falát a folyékony vagy szilárd fémkészlet -a fallal való érintkezés esetén megtámadja, a csőfal belső oldalának egy részét az elgőzölögtethető fémet hordozó, célszerűen az elektródák között levő és pl. Í55 a cső hosszfcengelyvonalának irányában haladó e falrészt a fémmel való érintke-. •zéssel szemben védő védőréteggel látjuk el, mimelletit a csövet akként építjük, hogy; ez a védőréteg üzem közben oly alacsony; hőmérsékletű, hogy a fém fölös mennyn 40 sége a védőrétegen letelepedve marad. Ez-^ zel elérjük, hogy a falnak e réteggel nem borított része nem a fémmel, mint olyannal, hanem csupán a fém gőzével érintkezik.' Különböző megpldások lehetségesek: 45 arra, hogy ai védőréteget a szükséges hő« mérsékleten tartsuk. így pl. a védőrétege gel borított falrész hőleadóképességét alZ egyéb lakrészek hőlieadőképességéíhez kéri pest fokozhatjuk. A védőréteggel borítotli 50 részt, pl. a külső oldalon, érdessé vajgy fe* kefévé tehetjük, úgyhogy a hősugárzás helyileg: fokozódik. A kisütőedényt akként is alakitha'ítjük, hogjy a kisülés a bevont falrészt kevésbbé hevíti:, mint a fa<l egyéb 55 részét. Ekkor a csövet pl. úgy alakíthatjuk ki, hogy a bevont rész a kisütőpályátóí nagyobb távolságban van, mint az egyéb! rész. Ügyelnünk kell arra, hogy a védőréteget 60 oly anyagból készítsük és oly vastaggá) tegyük, hogy e réteg maga a, fémmel szem-} ben ellentállóképes legyen és az elgőzölögíethető fém rajta áthajtolni ne tudjon. Magnéziumgőzkisütőcsőnél a réteget pl. si- 65 kérésen cirkóniumból készíthetjük, melyet pl. vékony fólia alakjában a falra ra-* gaszthatunk. Nem túlságosan vékony aluminiumoxidréteget is alkalmazhatunk. A rajzon előnyösen sugarak, különösen, 70 ibolyántúli sugarak emitt,álásához való ki-« sütőcső foganatosítási példájánajk vázlatai látható. Az 1. ábra e cső hosszmetszete, a
