121893. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőberendezés elektronsokszorosítással

131893. 3 lemitet, melyhez cézium van adszorbeálva, vagy pedig szénfelülettet, amelyhez fém1,' mint magnézium, van adszorbeálva. A (10) lemezből szekundérien kiváltott 5 elektronok a (9) gyűrű és a (10) felcsa-i pódásj felület közötti; villamos mezőben gyorsulnak, úgyhogy új katódlsugárnyaláb létiesül, melyet szekundér nyalábnak! nevezünk és nnely a primer unyalábnálí 10 nagyobb intenzitású. A szekundér nyalábot a ;(4) és (11) csévékkel létesített mágneses hossizmező az 1, ábrát szemn lelő számára jobb forgásértelemben kitéríti, mivel azonban a szekundér nyaláb 15 ezenkívül kitérítést hátrafelé is szenvedj a primer nyalábbal nem! esik egybe, harj nem az (5) katóda mögött levő' (18) feli fogóterületre csapódik, amelyét a (6) gyű-j rűvel összekötött (19) gyűrű árnyékol. A 20 (18) lemezzel összekötött (17) vessetek |az áramot elvezeti és a (18) lemezt határozott potenciálon kapcsolva tartja. A (18) felfogólemeznek ugyanaz a potenciálja lehet, mint a (6) és (19) gyűrűknek, úgy-25 hogy az elektronok 4500 Volt feszültségnek megfelelő sebességgel csapódnak a (18) felfogóle mezre. Az (5) katódát más módon is lehet emittálásra késztetni, pl. úgy, hogy a katóda 30 izzókatöda. Ez esetben az; ismertetett berendezés erősítőcsőnek használható. Ha a berendezést fotoelektromos katódával látjuk el, fénytranszformátorként hathat. Az (5) katódalemezre pl. fényképet vetítünk. 35 Ez a kép esetleg szemünkkel nem észlelhető kép lehet, amelyét ultraibolya vagy infravörös sugarak alkotnak. A (18) ^emezen ekkor a szekundér nyaláb olyan képet létesít, mely az optikai képnek pon-40 tos an megfelel és láthatóvá tehető azzal, hogy ezt a (18) lemezt fluoreszkáló réteggel borítjuk. Ily módon a berendezés alkalmassá tehető oly tárgyak észlelésére, amelyek az emberi szem élői egy a lát-45 ható sugarakait elnyelő:, azonban az infravörös sugarakat többé vagy kevésbbé áteresztő közeg, pl, köd révén el vannak rejtve. A kép észlelhető vétótelére egyébként ismert módon fényképészeti réteget 50 is alkalmazhatunk. ! A 3. és 4. ábra szerinti béren deEiéa működésmódja azonos a már ismerte te tti berendezés működésmódjával, különbség! csak abban van, hogy a 3. és 4. ábra 55 esetében az ismertetett működésmódot né^ hányszor megismételjük, amivel jóval nagyobb elektroinsokszorosításhoz jutunk. Az extrém-vákuumos (40) üvegedényben egymásra merőleges, két (26) és (38) lyukasztott lemez van. A (26) lemezbe'» 60 iiiégy, a (38) lemezben pedig három1

nyílás van akként, hogy a (38) lemez nyí-< lássd a (26) lemez nyílásai közötti magas-» ságban helyezkednek el. A két lemejzt egyniással (25) és (39) fémkengyelek kö-f 65 tik össze. A kisütőedény felső végében a (21) le> olvasztási csúcs a (25) kengyelhez erősí-t tett (22) támasztórudacskát tart fogva, ú kisütőedény alsó végén pedig a (39) ken-j 70 gyeihez erősített (42) huzalt a (41) lapíJ tött talpba forrasztjuk. A (26) lemezben levő' nyílások mögött vannak a lemezalakú (37, 34, 31) és (28) elektródák, melyek közül az első a ka- 75 töda, az utolsó pedig a végleges felfogó ernyő. A (38) lemezben levő nyílások mögött vannak a felcsapódási felületeket alkotó, a szekundér elektronokat emittáló anyaggal bevont (35, 32) és (29) fém- 80 lemezek. A (37, 34, 31) és (28) lemezek (36, 33, 30), illetve (27) árambeve^ zetőkhöz csatlakoznak, amelyeket a (40) üvegfalba forrasztunk. A (35, 32) és (29) lemezek szintén árambevezetőkhözi csat- 85 lakoznak és ezek közül a ,(29) lemezhez; erősített (43) árambevezető huzal a 4. ábrán látható. A kisütőedónyen kívül két (24) és (23) mágneses csiévét alkalmazunk, melyek egy- 90 máshoz akként csatlakoznak, hogy a mágneses mező a kisütőedényben a 4. ábrán nyilakkal jelzett módon halad. A (37, 35, 34, 32, 31) és (29) lemezekre a (26) és (38) lemezekhez képest 95 negatív feszültségeket kapcsolunk, emellett azonban a íeszültségkülöinbségek a (37) lemeztől a (29) lemez felé csökkennek. A (28) lemez a (26) és (38) lemen zekkel egyenlő potenciálú lehet, azonban 100' esetleg a (26) és (38) lemezek potenciáljánál alacsonyabb potenciálon is tairthatój A (37) katódalemezből kiinduló primer nyaláb, amelyet a mágneses mező a (35) felcsapódási felületre irányít, ez utóbbin 105 szekundér elektronokat vált ki, amelyek szekundér nyaláb alakjábaín a (34) lemezre vetítődnek. A (34) lemezen, akárcsak a (35) lemezen, elektronokat könynyen emittáló bevonat van, miértis a (34) no lemezen tercier katódsugárnyaláb létesül* mely a már említett szekundér nyalábbal nem esik egybe, hanem a szekundér elektronok emittálására alkalmas (32) le-