121865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás paraffin előállítására
2 131865. gázoknak a kontaktustérben való tartózkodási idejét egészen határozottan megszabni, ha az elméletit megközelítő optb malis termelési hányadokat akarunk ei-5 érni. Azt találtuk, hogy (az. eddigi felfogásokkal ellentétben) a nyomás növekedtóvel a gázokat huzamosabb ideig kell a kontaktustérben tartani és pedig a tartózkodási idő :aa üjz-emi nyomással körülbelül 10 arányos. így tehát, ha szilárd szénhidrogénekben (a legkedvezőbb termelési hányadokat akarjuk elérni,, akor 5 atm. nyomiás esetében körülbelül ötszörös, 20 atm nyomás esetében pedig húszszoros tartóz-15 kodási idővel kell dolgozni. Ha ezzel a szabállyal ellentétben, pl. 20 atm nyomást feltételezve a tartózkodási időt felére szállítjuk le, akkor a termelési hányad már 30—50%-k|ail csökken, habár a tartózko-20 dási idő még mindig kétszer akkora, mint az 5 atto üzemi nyomásnak megfelelő optimális tartózkodási időérték. A gázoknak a kontaktnsanyagon való tartózkodási idejének a fenti szabályon túl-25 menő meghosszabbítása a termelési hányadokat miár nem: fokozza lannyira, hogy azt gazdaságilag- meg lehetne indokolni, míg nyugvó gázokkal való üzem az eredményt szintén rontja, mert ekkor a kép-30 zödötti termékek túlságosan hosszú ideig maradnak a kontaktusanyag hatásja alatt. A kiindulási gáz mjnden köbméterére elérhető terjnieiési hányad tekintetében, de a kontaktusanyag élettartama szempon t-35 jából is különösen előnyösek az eredmények akkor, ha körülbelől 5—20 atm nyomáson dolgozunk és a gázoknak a kontaktustérben való tartózkodási idejét a nyomáshoz képest a fent miegadott arányban 40 tartjuk, Ha a reakcióhőt vízhűtéssel akarjuk eltávolítani, akkor ajánlatos a reakciótérben, ugyaníaizt az üzemi nyomást fenntartani, mely a reabciótéren kívül, a vízben 45 uralkodik, mert ekkor a kontaktustereket a nyomás sem, kívülről, sem belülről nem veiszi igénybe és azok különösem olcsó anyagból készülhetnek. Kobaltnak kontaktusanyagként való felhasználásakor 50 250 C° alatti hőmérsékleteken kell dolgozni. Kiviteli példa: Kobalthói, tóriumból és kovaföldből való, kicsapással előállított kontaktus-55 anyagot mindenekelőtt légköri nyomáson 1 rész szénoxidhói és 2 rész hidrogénből összetett gázzal hatásosságára nézve kipróbálunk. Emellett pl. azt találjuk, hogy kontaktustér-literenként 100 liter gázkeveréket átvezetve, 190 C°-on a gázok m maximális, 80%-os kontrakcióját érjük el, amibor is legnagyobbrészt cseppfolyós szénhidrogének képződnek. Az átmenő gázmennyiség fokozása ugyanúgy, mint a hőmérséklet növelése vagy csökkentése 6D a termelési hányadokat jelentékenyen rontja, még pedig az egyik esetben gázalakú szénhidrogének nem kivánt képződése, a másik esetben tökéletlen átalakulás folytán. Ha már most a cseppfolyós 70 szénhidrogének helyett nagyobb mennyiségű szilárd paraffint akarunk előállítani, akkor a nyomást a légkörinek többszörösére emeljük és egyidejűleg a gázok tartózkodási idejét azonos arányban meg- 75 hosszabbítjuk. Minthogy hosszú üzemi periódus alatt az üzemi hőmérsékletet lassan növelni kell, előnyösen pl. 180 C° hőmérsékleten 10 atm-on és a légköri nyomáson való üzemhez képest 10-szeres tar- 80 tózkodási időtartammal és 200 C° hőmérsékleten 15 atm nyomáson és a gázoknak a kontaktust'éíben való 15-szörös tartózkodási időtartamával dolgozunk, A legjobb termelési hányadokat, nevezetesen 85 (1 CO:2 H2 arányú gázkcverékre vonatkoztatva) gázköbméterenként 150—160 S'-ot akkor kapáink, ha a nyomás 5 atm és 20 atm között van. Egy évig tartó üzem után ugyanezzel a kontaktusanyaggal regene- 90 rálás nélkül még megközelítőleg 100 g-ot kapunk. Ha a berendezés egyszerűsítésére a. kontaktustérben és a víztérben egyenlő nyomást akarunk fenntartani, akkor a fenti 95 termelési hányadokat 175—205 C°-on és a megfelelő 8—17 atm nyomásokon, a gázoknak a légköri, nyomáson való üzemhez képest nyolcszorostól tizenhétszeresig terjedő tartózkodási ideje mellett érjük el. 100 Az összes reakciótermékeknek egészen 60%-ig menő része 300 (> felett forr és tiszta fehér, szagtalan, szobahőmérsékleten szilárd paraffin, mely kb. 100 C°-on teljesen tisztán olvad meg. A reakcióter- 105 mékeknek 40%-nyi maradéka olaj, benzin és gáizolaj. A leírt módon előállított paraffin, akár mint ilyen, akár zsírsavak előállításának alapanyagaként használható fel. Alkalmas tlO azonban krakkolásra is, olefinek és kopogásmentes benzin előállítására, mert az eljárással . elért nagy termelési hiátnyad a krakkolással járó veszteségeket kiegyenlíti. 115
