121863. lajstromszámú szabadalom • Hangfogókészülék vonós hangszerekhez
Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMT BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121863. SZÁM. IX/d. OSZTÁLY. — S. 17332. ALAPSIÜÁM. Hangfogókészülék vonós hangszerekhez. Siposs Árpád hírlapíró és Benedek János hegedűkészítőmester, Nyíregyháza. A bejelentés napja 1938. évi április hó 12-ike. Vonós hangszerekhez eddig oly hangfogókat használtak, melyeket kézzel kellett a hegedűlábra rátolni. Minthogy a vonós hangszer játék közben az ember mindkét kezét igénybe veszi, ezeket a hangfogókat csak a játékszünetekben lehet beállítani és játék közben helyzetük változatlan marad; ennek az a hátránya, hogy játék közben a hang színezetén a 10 hangfogóval változtatni nem tudunk. E hátrány kiküszöbölődik a találmánynál, minthogy ennél a hangfogókészülék játék közben is működtethető anélkül, hogy kézzel hozzá kellene nyúlni. 15 A találmány lényege az, hogy a hangfogólapot a húrtartóra, vagy az álltartóra erősített és a hangszeren való játszáskor a hangszer támasztékát képező testtől (pl. válltól mellkastól, talajtól stb.; 20 származó nyomással vagy pedig lábnyomással a hegedűláb felé mozgatható tolórúd tartja, mely tolórúdra a hangfogólapot a hegedűlábtól távoltartani törekvő rugó hat. 25 A csatolt raj zen a találmány példaképen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve mégpedig az 1. ábra a hegedűre szerelt hangfogókészülék oldalnézete, a 30 2. ábra a hegedűre szerelt hangfogókészülék felülnézete, a 3. ábra pedig nagybőgőre szerelt hangfogókészülék felülnézete. A rajzon (a) jelöli a hegedűt, illetve nagybőgőt, (b) annak húitartóját, (c) 35-pedig a hegedűlábat. Az 1—2. ábrák szerinti kiviteli alaknál a (b) húrtartó alatt a hosszirányban haladó (d) tolórúd helyezkedik el, mely a húrtartóhoz erősített (f) hüvelyekben 40 van ágyazva. Etolórúdnaka (c) hegedűláb felé eső végére a célszerűen parafával burkolt (g) hangfogólap van erősítve, a tolórúdnak másik vége pedig a hegedűn túl a szabadba nyúlik és a (h) tárcsát 45 hordja. A (d) tolórúd köré az (i) tekercsrugó van csavarva, melynek egyik vége a tolórúd (j) ütközőjének, másik vége pedig a helytálló (f) csapágyhüvelynek támaszkodik. E rugó feszítőereje a (g) 50 hangfogólapot a (c) hegedűlábtól távoltartani törekszik. Ha a hangfogólapot hegedülés közben akarjuk a (c) hegedűlábhoz nyomni, a kézbentartott hegedűt úgy billentjük meg5 vagy pedig testűn- 55 ket úgy billentjük előre, hogy a (h)tárcsa nekinyomódjék testünkhöz, célszerűen a mellkashoz, vállhoz, vagy az állhoz. Ekkor a testnek a (h) tárcsára gyakorolt nyomása folytán a (d) tolórúd az (f) ve- 60 zetőhüvelyekben elmozdul és a (g) lap nekinyomódik a (c) hegedűlábnak. Ha a (h) tárcsára gyakorolt nyomást megszüntetjük, az (i) rugó a (g) lapot ismét eltávolítja a (c) hegedűlábtól. 65-A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál két (d) tolórúd van alkalmazva, a nagybőgő alsó részére pedig az álltartószerű (k) test van felerősítve, melyhez az (m) kar
