121846. lajstromszámú szabadalom • Eljárás konzervdobozokhoz, bádogcsomagolásokhoz és hasonlókhoz való szalagok, vagy bádog előállítására
Megjelent 1939. évi november hó 3-án. MAGYAR KIEÁLYI %93% SZABADALMI BIEÓSiO SZABADALMI LEÍRÁS 121846. SZÁM. XVl/a. (XVI/e, XVIII/d.) OSZTÁLY. — B. 7341. ALAPSZÁM. Eljárás konzervdobozokhoz, bádogcsomagolásokhoz és hasonlókhoz való szalagok vagy bádog előállítására. Remy, van der Zypen & Co. cég", Andernach a/Rhein. A bejelentés napja 1937. évi október hó 30 ika. A találmány oly anyag, amelyet eliőJ nyösen mindennemű, konzervdoboz előállítására használunk fel, amelyeknél a var-: rat, a korc helye, vagy két bádogasik 5 másfajta összeköttetése, forrasztással rögzítendő, vagy tömítendő. Ez anyag számára eddig általában fehérbádogot, tehát ónozott vasbádogoiE használtak. Az ily bádoghoz aránylag 10 nagy mennyiségű ónt használtak. Már többféleképen foglalkoztak a drága ón megtakarításának kérdésével és már ja-' vasiatok egész sorát is tették. \ Javasolták már, hogy az egésiz bádog-! 15 felület galvanikus óhozásával az ónbevonat messzemeniően csökkentessék. Emelőiért azonban tekintetbe veendő, hogy galJ vanikus ómozásnál nem nagyon tömör; szivacsszerű óhbevonat keletkezik, amely, 20 orgános savaknak nem áll ellen, úgyhogy vékony galvanikus ónozású bádog konzervdoboznak nem használható. Másrészt az egés,z szalag, vagy bádog galvanikus! ónozásánál mindamellett még jelentékeny 25 mennyiségű ón kell. : Javasolták már, hogy az ómban való megtakarítás céljából a vasbádogot a késjőbbi forrasztásra szánt helyeken forrasztóanyaggal lássák el és hogy a bádog 30 többi felületére a korróziónak és savak-i inak ellenálló bevonat, pl, lakkhevonat vi-1 tessék fel. i A forrasztóanyagot e javaslat értelmé-' ben hengerpárok csíkonként viszik fel,; 35 amely hengerpárok alsó hengere for-! rasztófém fürdőbe merül. Ez a javaslat1 nem vezetett gyakorlati eredményhez. Mégl ha lehetséges volna is forrasztáanyagnak vasszalagra vagy bádogra ilymódon való felvitele, ez a íorrasztófémréteg aránylagi ÍO> vastag és egyenetlen volna. Másrészt a fel-! vitelnek ez az eljárása azzal a jelentékeny hátránnyal jár, hogy a forrasztófémcsíkok csak egy oldalasán vihetők fel a bádogra vagy szalagra. Végül tekintetbe 45 veendő, hogy a bádogfeldolgozási ipar-í ban használt forrasztógépek legnagyobb része fehérbádog feldolgozására készült} amely gépeknél a tulajdonképeni for-1 rasztóanyagot a forrasztógépek viszik fel a 50 forrasztandó helyeikre, úgyhogy e gépeken az említett eljárással készült bádog nem! volna forrasztható, vagy pedig az ónnak pocsékotása következnék be annyiban,,! hogy mint a bádog készítésénél aránylagi 55 vastag forrasztófém réteget, mint a for-! rasztásuknál ismét forrasztó ónt viszünk fel az illető helyekre. A találmány lehetővé teszi, hogy minimális mennyiségű ónnal állíthatunk ellő! 60 konzervdobozoknak és fémcsomagolások-i nak való bádogot és szalagokat, amelyek1 a nagyszámú, már meglevő fehérbádogforrasztógépeken forrasztóanyag felvitelei mellett feldolgozhatók. A találmány sze-í 65 rint a vasszalagnak, vagy bádognak a későbbi forrasztásira szánt helyeit galvani-í kus úton igen vékony, csak a korróziót! meggátlő ónréteggel vonjuk be, amely ré-í teg a későbbi forrasztásnál forrasztóanyag! 70 gyanánt nincs szánva, sem pedig arra! nem alkalmas. A bádog vagy szalagok ón-1 ,
