121832. lajstromszámú szabadalom • Berendezés különböző amplitudójú, illetőleg rezgésszámú villamos rezgések szétválasztására

2 1551832. sága vagy adott nagyságú fényfolt változó intezitása értendő. A nevezett két feszültséggel tehát fénynyalábot úgy befolyásolunk, hogy vagy adott intenzitás me[lett 5 a fényelektromos eszközre eső fénynyaláb keresztmetszetének nagyságát, vagy adott keresztmetszetű fénynyaláb mellett annak intenzitását befolyásoljuk. E fényielektromos eszköz, például fotókatóda, vagy fény-10 elem áramkörében létesített feszültség tehát a vételi feszültségnél nagyobb amplitúdójú nem lehet és így az azzá* közvetlenül, vagy erősítő, vagy elektroiisokszorosító berendezés közvetítésével csatolt IS hasznos fogyasztóba, például hangszóróba a vételi feszültségnél nagyobb zörejamplitudók nem juthatnak, mert a fényáram teljesen egyenes vonalú és élesen határoló karakterisztika szerint vezérelhető. 20 A fentemlített két feszültség, tehát a beérkező váltófeszültség és a vételi modulációt burkoló küszöbfeszültség függvényében vezérelt fényáramot például úgy állíthatunk elő, hogy elektronsugárral fluo-25 reszkáló anyagot sugárzunk be és ennek; fényét vezetjük a fényelektromos eszközre., A fényáramnak a két említett feszültség; függvényében való' vezérlése végett vagy az elektronsugárnyalábot, vagy közvetle-30 nül a fényáramot, vagy egyidejűleg mindkettőt befolyásolhatjuk. Az elektronsugárnyaláb ismert módon villamosan vagy mágnesesen, a fénynyaláb optikai úton, például álló, vagy villamosan vezérelt 35 fénytakaró ernyők segélyével befolyásolható. Az elektronsugárnyalábot az elektronoptikából ismert eszközök segélyével úgy alakítjuk, hogy az alkalmas világító-ernyőn, 40 például a kisütŐedényben elrendezett fluoreszkáló bievonaton fényfoltot létesítsen, melyet az elektronsugárnyalábnak az egyik vagy mindkét feszültség útján való befolyásolásával a koordináta rendszer egyik, 45 vagy mindkét tengelye irányában kitérítünk. Hogy a fényfoltról a fotóeliektromos eszközre eső fényáram a fényfolt moz-i gása közben megváltozzék, tehát hogy e fényáramot az elektronsugárnyaláb kite-* 50 résével arányosan moduláljuk, a fényfolt útjában a foltot a fényelektromos eszközzel szemben a kitéréssel célszerűen fordítva arányosan eltakaró helytálló ernyőt alkalmazunk. Ezt az ernyőt például el-55 rendezhetjük úgy, hogy a fényfolt nyugalmi állapotában az ernyő azt egészéten elfedi és a fényfoltról annál több fény; esik a fényelektromos eszközre, minél messzebb tér ki nyugalmi helyzetéből a fényfolt. Evégből célszerű, ha önmaguk- 60 ban ismert elektronoptikai eszközökkel elnyújtott, például sáv- vagy voiialkeresztmetszetű elektronsugárnyalábot állítunk elő és az ezzel létesített, tehát szintén sáv- vagy vonalalakú fényfolt és a fény- g-i elektromos eszköz között oly ernyőt alkalmazunk, melynek éle a kitérített sáv mozgásirányával hegyes szöget zár be, A sáv emellett hosszirányában, hosszirányára merőlegesen, vagy egyidejűleg mindkét 70 irányban is kitéríthető-Ha az egyik vagy mindkét feszültséggel a fénynyalábot közvetlenül kívánjuk befolyásolni, úgy annak útjában a beérkező váltófeszültséggel és az abból a törzsszaba- 75 dalomban leírt módon előállított küszöb-, feszültséggel vezérelt egy vagy több fénytakaró ernyőt vagy fényvisszaverő eszközt rendezünk el. Ez utóbbi kivitel esetén az optikailag 80 befolyásolt fénysugárnyalábot tetszőleges, fényforrással állíthatjuk eliő és természetesen nincsen szükség a fent említett elek-1 tronsugáresőrc. Az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási 85 berendezés egyik példakénti kiviteli alakjának vázlata, a 2. ábra az 1. áhrabeli kapcsolásiban alkalmazott vezérlőszerkezelnek a II—II vonal mentén készült metszete., a ., 90 S.ábra a vezérlőszerkezet egy másik kiviteli alakjának elölnézete, a 4. ábra egy harmadik kivileli alak vázlata. A bemenőkörbe iktatott vasmagos (4), 95 transzformátor szekundértekercsének kapcsaihoz csatlakozik a fényvezérlőberendezés. Ennek lényeges alkatrésze az (5) katódsugárcső, amelynek (6) izzókatódája és az elektromsugarakat nyaláboló, az elek- lOU tronoptikából ismeretes működésű _(7), elektródái vannak. Az (5) edénynek a katódával szembenfekvő fala (8) fluoreszkáló anyaggal van bevonva. A (7) elektronoptikai eszközöket úgy képezzük ki 105 és úgy kapcsoljuk, hogy az elektroiisugárnyaláb a (8) fluoreszkáló bevonaton (9), fénysávot létesít, mely nyugalmi állapotában a 2. ábrában feltüntetett helyzetben áll, A nyaláboló (7) elektródák kivezeté- 110 sei (1.0) potenciométer csúszóérintkezőihez vannak kötve. A (6) katódát a (11), telepből fűtjük. A (4) transzformátor (12) és (13) kapcsaihoz egymással sorbakapcsolt (14) és (15) tekercseket kötöttünk,, i:."> amelyeket az (5) cső mellett úgy rendeztünk el, hogy azok az 'elektronsugárnyalábot a (9) fénysáv hosszirányára ke-