121759. lajstromszámú szabadalom • Televiziós vevőberendezés
121759« 3 ferenciáló-kört alkot a (45) soros kondenzátorral és a (46) ellenállással, a másik pedig feszíültségintegráló-kört a (47) soros ellenállással és a (48) kondenzátorral. A 5 (31, 32) keret- és sorfrekvencia-generátorok a (48) kondenzátoron, illetve (46) ellenálláson át vannak kapcsolva avégből, hogy a szinkronizálóimpulziusokat felvegyék, A (40) cső elektródáihoz, alkalmas források-10 ból, pl. a (40a) telepekből vezetünk munkapotenciálokat. A generátorok célszerűen úgy vannak berendejzve, hogy a kívánt munkafrekvenciáknál Valamivel alacsonyabb frekvenciáknál szinkronizálás nél-15 kül működnek, úgyhogy könnyen szinkronizálhatok és aszinkron impulzusok nem befolyásoljáik őket. A találmány szerinti berendezés működési módja legjobban a 2. ábra szerinti 20 görbék vizsgálata nyomán magyarázható meg. E görbék, amelyek egyes jeleknek a rendszer különböző pontjaiban kifejlesztett hnllámalakját ábrázolják, csak né-25 hány sor frekvenciaperiódust szemléltetnek; gatott vonalak kihagyásokat jelölnek. A (W, G, B) görbék azt a jelfeszültséget ábrázolják, amely a katódsugárcső rácsa és katódja között fellépne, 30 ha a. találmány szerint nem szabályoznék a közepes képvilágosságot, még pedig fehér háttér esetén függélyes fekete harántvon állal; szürke háttér esetén két függélyes haránt vonallal: egy fehérrel és egy S5 feketével és fekete háttér esetén függélyes, fehér hanáaitvonallal. Minden sor hirtelen változást ölel fel a pozitívból a negatívba, hogy hirtelen változást tüntessen fel fehérből-feketébe vagy viszont. 40 Minden egyes sorperiódus végén negatív impulzus látható, mely a katódsugár sorvlssznyoma alatt lép fel. Minden egyes vissznyom-periódus kezdetén (I) szinkronizálóimpulzus lép föl. így tehát a 45 képkomporiensek a szinkronizáló-koinponensekkel kombináltak és ez utóbbiaknak amplitúdói a képkomponensek amplitúdókörzetén kívül fekszenek. A (W, G, B) görbékkel ábrázolt jel nem tartalmaz háttér-50 meigvilágítás-változást reprodukáló egyirányú feszültségkomponenst, mert a váltakozóáram.ú hullám magától központozódik tengelye körül és az egyirányú feszültség elvész, ha a jel a rendszer váltató kozóáramú erősítofokozatain áteresztetett. Időközben ez a jel a háttérmegvilágításnak megfelelő komponenst kap, ez a komponens a jel csúcsértéke, tengelyének oldalán, feketén szemléltetve. A 2. ábra (A) görbéje a (17) reprodukáló 60 csőnek rácsfeszültség (eg )-katódsugáráram (ier) karakterisztikáját szemlélteti; a működési körzetben lényegében lineáris öszszefüggés áll fenn a katódsugáráram és vezérlőrácsíeszültsé|g között. Feltételez- 65 zük, hogy a fluoreszkáló ernyő világítóképessége arányos a suglárban lévő árammal és hogy a levágási pont közelében fekvő (b) pont a fekete, a (g) pont a szürke és a nulla-előfeszültség közeiében fekvő 70 (w) pont a 1 éberhez szükséges előrácsfeszültség. Maximális érzékenységhez a látómodulációs feszültséget kielégítő amplitúdóval adjuk a rácsra a katódsugáráramnak a (b, w) határok közötti 75 vezérlésére és ezzel a feketéről fehérre való változás létesítésére. Világos, hogy e,gyenirányított előfeszültségre van szükség a (w, g) és (b) pontokban fehér, szürke és fekete tárgyakhoz, hogy a reprodukált 80 kép alkalmas háttérmegvilágítását elérhessük. Ez.annyit jelent, hogy a jelnek, amikor a (21) vezérlői-ácsra ráadjuk, a (Wi, Gi, Bi) görbékkel ábrázolt alakúnak kell lennie. A Mtójel fölé helyezett ily 85 háttérmegvilágítási komponens esetén a cső működési körzete nagyjában mindig a csőkarakterisztika használható részeiben lesz. E célra a (21) vezérlőrácsra a (39) telep- 90 bői eleinte nagyjában (b) nagyságú előíeszültséget adunk. A (36) dióda a (16) erősítőjel kimenetétől (W, G, B görbék) pozitív, egyenirányítóit, a (29) ellenállásban fellépő feszültséget vezet le, amely 95 egyenlő a jel csúcsértékével, null-tengelyének fekete oldalán. Ezt a pozitív feszültséget adjuk tói már most a (21) vezórlőrácsra, szemben a (39) telepről eleinte ráadott, fix negativ elöfcszültséggel. A 10Q (21) vezérlőrácson fellépő látójelfeszültségnek (Wi, Gi, Bj) görbékkel ábrázolt, kivánt alakja van, a helyreállított egyenirányítóit feszültséggel. A katódsugáresőáram a (W2, G ä, B 2) görbéit alakját mu- 105 tatja és a képreprodukció a jelnek mind az alacsonyfrekvenciáijú háttérmegviláigító, mind a nagyfrekvenciájú látómodulációs komponenseit tartalmazza, A 2. ábra (B) görbéje a (36) egyenirá- 110 nyitó karakterisztikáját szemlélteti; abscisszákként a ráadott váltakozófeszültségeket (e,i). ordinátákként az (id) töltőáramot rakjuk fel. A dióda csak szinkronizáló impulzusok beérkezésénél ereszt át 115 áramot, még pedig a ; (28) kondenzátor és a (29) ellenállást felölelő kör nagy időállandója folytán. Minden egyes szinkro-
