121752. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőberendezés hüvelyeknek vagy kupakoknak orsón vagy csövön való megerősítésére

Megjelent 1939. évi október hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÁ0 SZABADALMI LEIRAS 121753. SZÁM. V/e/l. (XlV/e.) OSZTÁLY. — D. 3093. ALAPSZÁM. Rögzítőberendezés hüvelyeknek vagy kupakoknak orsón vagy csövön való megerősítésére. Dunkel Hermann Frigyes üzletvezető, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi június hó 15-ike. A találmány célja hüvelyeknek vagy kupakoknak a beléjük helyezett orsón (vagy csövön) való rögzítése olykép, hogy a rögzítés bármikor gyorsan és egyszerűen, 5 lehetőleg szerszámok alkalmazása nélkül történhessék, emellett a szerkezet könnyen oldható, egyszerű és olcsó legyen. E célból a találmány szerinti berendezésben két egymással összekapcsolt hü-10 vely vagy egy hüvely és egy kupak van; e részek közül az egyikben mélyedést alkalmazunk, melyben a másik rész foroghat és e forgó rész forgástengelye nem azonos a két rész furatának tengelyével, ha-15 nem attól eltépő helyen van. Ilymódon elérjük azt, hogy a két rész bizonyos Viszonylagos helyzetében azok furatai egyetlen körhengert alkotnak, a két rész tehát könnyen rátolható a furatokkal azonos át-20 mérőjű orsóra, de a két résznek egymáshoz viszonyított elfordítása után az egyik rész furata már nem meghosszabbítása a másik rész furatának. Ha tehát a részeket az orsóra való felhúzás után egymáshoz 25 képest elforgatjuk, akkor azok erősen az orsóhoz szorulnak és azon súrlódás révén rögzítődnek. Hasonló eredményt érünk el akkor is, ha az egyik részen furat helyett a csőbe illő nyúlványt alkalmazunk. A csatolt rajz a találmány két példaképpeni kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábra egy kupakból és egy hüvelyből álló megoldás tengelyirányú metszete és a 2. ábra fölülnézete, a 3. ábra pedig alulnézete. Ezek az ábrák abban a szélső helyzetben mutatják 30 35 a berendezést, melyben a hüvely és kupak furatai egymásnak meghosszabbításai, te-> hát amelyben azok az orsóra tolhatók. A 4. ábra csövön alkalmazható kivitel met- 40 szete. Az 1—3. ábra szerint az (1) hüvelynek egyik végén (4) mélyedése van, melyben a (2) kupak (3) nyúlványa helyezkedik el. A két rész egymással azonos átmérőjű 45 (5), illetve (6) furatának tengelyét (10)-zeT jelöltük, míg a furatokhoz képest excentrikus (3) nyúlvány és (4) mélyedés (9); tengelye a (10) tengelytől kb. 2 mm-nyire eltolt helyzetű, ha feltételezzük, hogy ä 50 rajz a leírt kiviteli példát természetes) nagyságban tünteti fel. A két résiznek egymáshoz viszonyított elfordítására az alsó (1) hüvelynek két (7) és (8) fogantyúja van, melyek a hüvellyel pl. egy darabbari 5& önthetiök, a (2) kupakon pedig ugyancsak két vele egy darabban készült (11) és (12) fogantyú van. Az (1) hüvely (7) is (8) fogantyúinak a kupak fölé nyúló egy-egy (13) orra van, mely orrok a két résznek 60 egymástól való eltávolodását meggátolják, A (2) kupak tehát a (4) mélyedésben mintegy ágyazva van. A szerelés lehetővé tételére lehet pl. a (13) orrokat az 1. ábrán látható nyíl irányában eltolt helyzetben 65 önteni és összeillesztés után a (2) kupakra hajlítani, ; A (2) kupak (3) nyúlványa fölött körülfutó (17) gallér van, mely a (4) mélyedés peremére fekszik és a (13) orrok '0 vagy kampók erre a (17) gallérra támasz^ kodnak. Lehet azonban a (17) gallért el is