121700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés abszorbciós hűtőkészülékekműködtetésére
2 121700. mása mindig a mindenkori hőmérsékletnek felel, miag és ezért mindig a lehető legalacsonyabb, ami oly hűtőberendezéseknél, melyek folyadékban abszorbeálnak, gya-5 korlatila|g alig érhető el. Ezeknek az ismert készülékeknek az energiaszükséglete azonban ama nehézségek folytán, amelyek a harmadik anyag1 elgőzölgési hőjének visszanyerésénél adódnak, oly nagy, hogy 10 csak a legolcsóbb energiaforrással működő üzem jöhet tekintetbe. Oly abszorbciós hűtőkészülékeknél, melyeknél az elnyelőoldatot az elnyeletőn átcsurgó áram szállítja, a három anyag 15 egyensúlyviszonya más és lényegesen bonyolultabb. Még akkor is, ha — miként azt már javasolták —, a magasba szállított «lnyelőoldat külön szervekkel, mint pl. bádogbetétek'kel, edényekkel, dróthálókkal 30 stb. aránylag nagy felületre osztható szét, a rendelkezésre álló elnyelőszerben egyenletes abszorbeiót, azaz az egyensúlyt a hűtőközeg gőze, az oldat és a segédgáz között állandóan fenntartani gyakorlatilag 25 nem lehetséges. Eme egyenetlenség azonban a már említett hűtőkészülékekhez képest magasabb elgőzölgési hőmérsékletét eredményez, mert a hűtőköze/g részleges nyomásának értéke nem a mindenkori hő-80 mérsékletnek elméletileg megfelelő legalacsonyabb. Hogy a magasabb elgőzölgési hőmérséklet hátrányát újból kiküszöböljék, eddigelé különös segédszerek, mint hűtőhordák vagy elgőzölögtető- és sűrítőrend-35 szerek alkalmazásával szorították le az abszorbciós hőmérsékletet, úgyhogy az lehetőleg megközelítette a hűtőlevegő hőimérsékletét. Tekintettel a járulékos hűtőfelületek elhelyezésénél mutatkozó femtem-40 lített nehézségekre, valamint tekintettel az esetleges szivattyú kis szállítómagasságára, az elnyelető hőmérsékletének csökkentése nagyon 'kényelmetlen és drága módszer ahhoz, hogy a megkívánt alacsony elgőzö-45 lögtetési hőmérsékleteket elérjük. A találmány célja, hogy a segédgáznak az alacsony elgőzöiögteiési hőmérséklethez szükségiels tisztaságát egyszerűen érjük el és az a lényege, hogy az abszorbeáló olda-50 tot akként kialakított és térbelileg elrendezett elnyeletőcsövön víezieltjük át, hogy az elnyele tőben a mindenkori megkívánt elgőzölögte tési hőmérsékletnek megfelelő abszorbciónál fellépő abszorbciós hőt az 55 eilnyelető cső köpeny felülete közvetlenül a hűtőlevegőnek adja Je. Az 1. ábra a találmány példakén ti kivitelét vázlatosan szemlélteti. Az abszorbciós hűtőbelrendezésnek (10) forralója és a szokásos (11) gázbuborék- 60 szivattyúja van, A forraló gőzei a rektifikálás meigköinnyítése céljából néhány (13) hűtőbordával ellátott (12) csővön át a hűtőborda nélküli, nyújtott csőtékeresként kialakított (14) sűrítő felső részébe áramol- 65 liak, melyben a hűtőközeg cseppfolyósodik. A cseppfolyósított anyag a szokásos (21) gőzhőkicsierélővel hővezetőén összekötött (20) vezetéken át az önmagában szintén ismert (22) elgőzölögtetőbe folyik. A sűrítő 70 továbbá (24) légtetenítővezeítékkel van a gázhőkicserélővel összekötve. A dús oldat az elnyeletőoldat (16) tárolóedényiéből a (15) hőkicserélő belső csövein át jut a (11) szivattyúhoz. A szegény oldatot a (15) 75 hőkicserélő külső csöve és a (17) cső a két csavarszerűen kanyargó (18) és (19) csőtekercsből álló elnyelető felső részébe vezeti. A szegény oldat az elnyeletőn fentről lefelé halad át; amely utóbbiban (29) 80 horpasztásokkal megfelelő csészéket létesítettünk. Az esetleg a gázhőkicserélőbe jutó folyékony hűtőközelget, illetve az elgőzölögtetőhől jövő elnyelőoldatot a (26) vezeték a (16) edénybe vezeti. A hűtőké- 85 szülék segédgázzal működik, mely a (22) elgőzölög te tőben hűtőközeggel telítődik és a (21) gázhőkicserélőn, valamint a (16) edény felső részén át az elnyelető baloldali (19) csőtekercsébe jut, ahol azt a lefelé- 90 folvó elnyelőoldat ismert módon kimossa. E kimosás folytatódik az elnyelető jobboldali (18) részéiben és ennek felső torkolatánál fejeződik be. Innen a most már hűtőközegben szegény gáz a (28) vezetéken, 95 (21) gázhőkicserélőn és (23) vezetéken át újból a (22) elgőzölögtetőibe jut vissza. Mind a folyadék keringése, mdndpedig a segédgáz körforgása tehát lényegében olyan, mint a már ismert készülékeknél.. to Miként az 1. ábrából látható, az elnyeletőn hűtőbordák vagy más, az elnyeletéskor felszabaduló hő elvezetésére való járulékos se'gédeszközök nincsenek. A (18, 19) elnyelető összmagassága a (11) szivattyú szállt- 10 'tó-képességével meghatározott (H) magasságon belül fekszik. Miként már említettük, a (1.8, 19) elnyelető két, egymással szemben oldalt eltolt csotekercsből áll, melyek .akként vannak tekercselve, hogy a csőte- \\ keres minden pontja,, lehetőleg egyenletes hajlású legyen. A hajlásiiak mindenesetre oly egyenletesnek és oly méretűnek kell lennie, hogy a gáz útját az esetleg felgyülemlő folyadék ne 11 zárja el, még akkor sem, ha a hűtőkészülékkel működtetett hűtőszekrényt kissé
