121685. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó
2 131685. Szigetelőanyagból, célszerűen üvegből való (2) csőben egymás mögött hálóvagy rácsszerű (Íj), (12 , (In) ütközőelektródák vannak. Ezek az elektródák 5 a kezdeti fokozatokat alkotják és céziummal vagy hasonló hatásos anyaggal vannak aktiválva. Ezekre az elektródákra megfelelő feszültségeket kapcsolunk, úgyhogy az (Íj) elektródánál belépő vagy io pedig azon ráeső fénnyel kiváltott primérelektronok a következő (12 ) elektródán szekunderelektronokat váltanak ki, melyek a következő rácsig gyorsítódnak és így tovább, míg az utolsó (ln ) rácsnál 15 nagymértékben sokszorozott elektronmennyiség adódik. Lmert elektromágneses vagy elektrosztatikus eszközöket alkalmazhatunk, melyek az elektronokat esetenként a helyes elektródára gyüjtő-20 pontban összegyűjtik. Az (ln ) elektródán kiváltott szekunderelektronok a nyilak értelmében a tiszta fémből álló (3i) elektródára jutnak és az ottan kiváltott szekunderelektronok to-25 vábbi gyűrűs (32 ) és így tovább, elektródákra jutnak, míg végül a (36 ) végső elektródát érik el. Hogy az elektronok esetenként csupán a helyes elektródát érhessék el, ismert módon, továbbá (40 ), 30 (46 ) ernyőzőelektródákat alkalmaztuk, melyeket azonos vagy fokozatosan növekvő, azonban esetenként mindig meghatározott potenciálon tartunk, mely alacsonyabb a szomszédos ütközőelek-35 tróda potenciáljánál. Ezek a tisztafém elektródák magas hőmérsékleteket bírnak ki, úgyhogy az effajta elrendezéssel igen nagy végső áramot lehet előállítani, anélkül, hogy az elektródák kárt szenved-40 nének. A (3)-mal jelölt elektródák lapos gyűrűk. A (4) elektródák élére állított gyűrűk. Csupán csak a (40 ) elektróda lapos tárcsa. 45 Avégett, hogy a sokszorozó végső fokozataiban fejlesztett meleget a rendszer kezdeti szakaszaitól távoltartsuk, a hővel szemben védőernyőket vagy ehhez hasonló védőberendezéseket alkalmaz-50 hatunk. . Az egyes elektródák kapcsolását és üzemi feszültségét a szokásos módon választhatjuk meg. Mivel ezek általában ismeretesek nem kívánunk ezekre részle-55 tesebben kitérni. A leírt berendezés, mint már említettük, csupán célszerű kiviteli alakot tüntet fel. A találmányi gondolatot azonban egyéb módon is megvalósíthatjuk. Például szokásos sorosiendszerű sok- 60 szorozónál, mely ismert módon van kialakítva, a kezdeti fokozatokat nagyméitékbcn érzékeny elektródákkal lathatjuk el, mig a végsőelektródákat, melyekegyébként a szokásos kiviteli alakok- 65 tói alakjukban és elrendezésükben nem kell hogy különbözzenek, tiszta fémből állítjuk elő. További előnyös elrendezést említünk még meg. Az ábrán feltüntetett soros- 70 rendszerű sokszorozó helyett a kezdeti fokozatokhoz ú. n. ingasokszorozót is használhatunk, ezeknek a sokszorozóknak, ismert módon, egymással szemben lévő két ütközőelektiódájuk van, me- 75 lyek között az elektronokat váltómezővel ide-oda gyorsítjuk, amikoris az ütközőeLktródákia való felütődéskor szekunderelektronok váltódnak ki. Az effajta ingasokszorozó szokásos ki- 80 vitelénél két lemez között van a gyűrűalakú anóda. Ezt az anódát mái most áttörtén alakíthatjuk ki és az itten kilépő elektronokat a találmány szeiinti vég ő fokpzati részhez, melynél tiszta 85 fémből való ütkö2cekktródákat alkalmaztunk, vezethetjük. Ezek a végső fokozatok, pl. egyes gyűrűkből állhatnak, melyek az ingasokszorozót koaxiálisán körülveszik. 90 Olyan ingasokszorozót is használhatunk, melynek régebbi javaslat értelmében, egyik ütközőelektiódája egyben az anódája is. Ezt az egyben anódaként is szereplő ütközcelekticdát áttörtén ala- ab kfljuk ki, úgyhegy azon az elektronok áthaladhatnék. Az effajta ingasokszorozót, kezdeti fokozatként, előnnyel használhatjuk az ábrában feltüntetett soros sokszorozó helyett. A térbeli elrendezés 100 hasonló lehet és az anódaként is szereplő ütközőelektróda az ábrán feltüntetett (ln ) elektróda helyére kerülhet. A nagymértékben érzékeny, azonban csekély terhe lhetőségű elektródáknak, 105 kezdeti fokozatokként továbbá kevésbé érzékeny, azonban termikuían nagymértékben terhelhető elektródáknak végső fokozatokként való alkalmazásával olyan sokszorozót kapunk, melynek aránylag 110 kedvező feszültségek mellett nagy az összeerősítése, egyben nagy a kimenő teljesítménye. Eddig vagy a nagymértékű érzékenységről, vagy pedig a nagy kimenő teljesítményről kellett lemonda- 115 nunk.
