121673. lajstromszámú szabadalom • Rádióvevőkészülék önműködő erősítőszabályozással

2 131673. ben fellépő középfrekvenciájú feszültséget a (18) egyenirányítóhoz a (20) kondenzátoron át vezetjük. Az egyenirányító kimenő-egyenfeszültségét a (21) cső ve-5 zérlőrácsára visszük fel, amely cső rendszerint hatástalan, amennyiben katódája a (P) feszültségosztó (23) pontjához, vezérlőrácsa pedig a (22) és (19) ellenállások útján e feszültségosztó negatív 10 végézhez van kapcsolva. Mihelyt a (18) egyenirányító (19) kimenőellenállásán a jelegyenirányítás folytán fellépő egyenfeszültség meghatározott küszöbértéket túllép, a (21) cső vezetővé válik és e cső 15 (25) kimenőellenállásán a jelerősségtől függő egyenfeszültség alakul ki. Ezt az egyenfeszültséget a (28) vezeték útján a szabályozandó csövek vezérlőrácsaihoz vezetjük. Az (1, 3) és (4) csövek vezérlő-20 rácsai e célból a (29, 29') és (29") ellenállások útján a (28) vezetékkel vannak összekötve. A (21) cső anódája megfelelő pozitív előfeszültséget kap, amennyiben az a (25) ellenálláson és a (26) vezetéken 25 át a (P) feszültségosztó (24) pontjával van összekötve. A (27) kondenzátor a (18) egyenirányító kimenőfeszültségének kisi'rekA'enciájú összetevőjére nézve rövidzárlatot alkot. 30 A szabályozott (1, 3) és (4) csövek katódái a csökkenő nagyságú (15, 16) és (17) ellenállások útján a (P) feszültségosztó különböző pontjaival vannak összekötve. A (15) ellenállás a (30) vezeték 35 útján a feszültségosztó (31) pontjához csatlakozik. Hasonlóképen a (16) és (17) ellenállások a (33) és (26) vezetékek útján a feszültségosztó (32) és (24) pontjaihoz csatlakoznak. A (P) feszültségosztó 40 (31; 32) és (24) pontjainak helyzetét úgy választjuk meg, hogy az (1, 3) és (4) csöveknek jel hiányában kb. azonos meredekségük legyen. Annak elérésére, hogy nagy jelerősség•45 nél a szabályozás főkép az első fokozatra hasson, a (34) és (35) határolódiódákat alkalmazzuk. A (34) dióda katódáját a (29') ellenállás rácsoldali végéhez kapcsoljuk, míg e dióda anódája a (36) ve-50 zeték útján a (P) feszültségosztó (37) pontjával van összekötve, úgyhogy a dióda rendszerint hatástalan. A (35) dióda hasonlóképen egyrészt a (29") ellenállás és másrészt a (39) vezetéken 55 át a (P) feszültségosztó (38) pontja közé van kapcsolva. A (34) és (35) diódák vezetővé válnak, mihelyt a szabályozófeszültség meghatározott küszöbértéket túllép, amely küszöbérték a (34) diódára nézve nagyobb, mint a (35) diódára 60 nézve. A leírt elrendezés működését a 3. ábrán bemutatott görbék szemléltetik. Ezek a görbék felülről lefelé egymásután az (1, 3), illetőleg (4) csőhöz vezetett szabá- 65 lyozófeszültséget a jelerősség függvényében mutatják. A szabályozás csak akkor kezdődik, amikor a jelerősség meghatározott küszöbértéket túllép, mikoris a (21) cső vezetővé válik. Itt a hangerő- 70 szabályozásnak szokásos ú. n. késleltetéséről van szó. A görbék ennélfogva igen kis jelerősség mellett, kezdetben vízszintesen futnak. Az említett küszöbérték túllépte után — a (15, 16) és (17) 75 katódaellenállások csökkenő értéke folytán — a különböző csövekre különböző mértékben ható erősítésszabályozás következik. Az utolsó (4) középfrekvenciájú cső 80 katódaellenállása aránylag kicsi, úgyhogy ez ellenállás mentén fellépő egyenáramú feszültségesés a vezéríőrács-előíeszültséget majdnem egyáltalában nem korlátozza. A (4) cső előfeszültsége tehát nö- 85 vekvő jelcrősségnél gyorsan növekszik, amit a 3. ábrán látható alsó görbe középső részének meredek lefolyása szemléltet. Ha a (4) cső előfeszültsége olyan értéket ér el, amely a (35) határolódióda 90 előfeszültségének felel meg, akkor ez a dióda vezetővé válik, úgyhogy a (4) cső előfeszültsége Lovább nem emelkedhet. Az alsó görbe utolsó része ennélfogva ismét vízszintesen fut. 95 Az első (3) középfrekvenciájú erősítőcső katódaellenállása valamivel nagyobb értékű, úgyhogy a katódaellenállás mentén fellépő egyenáramú feszültségesés e cső előfeszültséget erősebb mértékben 100 korlátozza. A (3) cső előfeszültsége tehát kevésbé gyorsan növekszik, mint a (4) csőé, amint a 3. ábrán látható középső görbe középső részének lefolyásából világosan kitűnik. Nagyobb jelerősség iriel- iu5 lett, mint a (4) csőnél, bekövetkezik az előfeszültség korlátozása, amennyiben a (34) dióda vezetővé válik. Végül az (1) nagyfrekvenciájú cső (15) katódaellenállásának aránylag nagy ér- 110 teke van, úgyhogy e cső előfeszültséget a katódaellenállás "mentén fellépő feszültségesés elég erősen csökkenti. Az első cső előfeszültsége tehát növekvő jelerősség mellett csak lassan emelkedik, azon- 115 ban nem határolódik, úgyhogy nagy jel-