121637. lajstromszámú szabadalom • Befogókészülék átírókönyveléshez
Megjelent 193Ö. évi október hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121637. SZÁM. IX/a/b. (IX/e,) OSZTÁLY. —- K. 7636. ALAPSZÁM. Befogókészülék átírókönyveléshez. Renkey és Társai K. F. T. cégr, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi január hó 7-ike. Az átír óköny ve léseknél használt befogókészülékek feladata mindig az, hogy valamely ,hosszabb használati idő tartamára rögzítendő könyvelési alaplapot 5 (pl. naplólapot) a rövidebb időközönként, esetleg tételenként cserélendő tétellapokkal (pl. kontólapokkal, gyüjtőlapokkal stb.) a kívánt rovategyezés állapotába hozzanak, illetve hogy az utóbbiakat 10 ebből a célból a könyvelési alaplap alatt vagy fölött, gyorsan és könnyedén foganatosítható biztonsággal rögzítsék vagy felszabadítsák. Az eddigi ily készülékek egyik fajtája 15 alaplemezből, az utóbbira fel- és lebillenthetően felszerelt, a könyvelési alaplapot leszorító sínből, azaz alapsínből és az utóbbira ugyancsak billenthetően felszerelt, a tétellapot leszorító segédsínből 20 állott. A könyvelési alaplapot az alapsín felbillentett helyzetében az alaplemezen lévő peckekre helyezték, az alapsín lebillentésével és rögzítésével leszorították és ennek megtörténtével a tétellapot úgy 25 helyezték el, hogy a segédsínt az alapsín rögzített helyzetében bizonyos mértékben felbillentették, a tétellapot az alapsín belső homlokfelületéhez, mint ütközőfelülethez fektették és a segédsínt a 30 tétellapra lebillentették. Az ily készülékeknek általában az volt a hátrányuk, hogy a tétellapok behelyezésénél aránylag nagy gonddal kellett eljárni, nehogy azok ütköző éle, ahelyett, hogy az alapsín 35 belső homlokfelületéhez, mint a megfelelő ütközőfelülethez kellően nekifeküdnék, az alapsín alá beszoruljon, vagy pedig 45 50 55 az alapsín és a felbillentett segédsín közötti hézagon át felfelé kibújhasson és így a rovatok egymásraillésében pontatlan- 40 ságok következzenek be. Eddigelé sikerült már az alácsúszást részben vagy egészben meggátolni, nevezetesen a készülék alaplemezében szélmenti mélyedést létesítettek, melybe az alapsín a használati helyzetben részben besüllyedt, ami a tétellapok alácsúszását megnehezítette, vagy pedig, egyik javaslatom szerint, az alapsín ütközőfelülete előtt a készülék alaplemezéből kinyúló, a tétellapok szélét felfelé terelő és így az alácsúszást meggátló bordát alkalmaztak. Mindezek ellenére a befogókészülék nem volt tökéletes, mert eddigelé nem küszöbölték ki annak a lehetőségét, hogy a tétellap, behelyezésekor, az ala psín és a felbillentett segédsín közötti hézagon át felfelé kibújjon. Ezt a hátrányt a találmány szerint úgy köszöböljük ki, hogy az alapsín és a segédsín felső felülete alatt, a két sín 60 közötti hézagot ütközőként határoló vagy harántirányban teljesen, hosszirányban pedig részben vagy egészen lezáró, a tétellap szélét visszatartó gátat alkalmazunk. Ez a gát a találmány egyik meg- 65 oldási alakja szerint magának az alapsínnek befelé nyúló, oly szelvényű toldatából áll, hogy az a két sín közötti hézagban a tétellap szélét lefelé visszatartó ütközőfelületet alkot. A találmánynak 70 egy másik, célszerű megoldási alakja szerint a két sín közötti hézagot a sinek alsó és felső felületei között áthidaló, azaz lezáró, a sinek egyikén megerősített, a