121637. lajstromszámú szabadalom • Befogókészülék átírókönyveléshez

Megjelent 193Ö. évi október hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121637. SZÁM. IX/a/b. (IX/e,) OSZTÁLY. —- K. 7636. ALAPSZÁM. Befogókészülék átírókönyveléshez. Renkey és Társai K. F. T. cégr, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi január hó 7-ike. Az átír óköny ve léseknél használt be­fogókészülékek feladata mindig az, hogy valamely ,hosszabb használati idő tarta­mára rögzítendő könyvelési alaplapot 5 (pl. naplólapot) a rövidebb időközönként, esetleg tételenként cserélendő tétellapok­kal (pl. kontólapokkal, gyüjtőlapokkal stb.) a kívánt rovategyezés állapotába hozzanak, illetve hogy az utóbbiakat 10 ebből a célból a könyvelési alaplap alatt vagy fölött, gyorsan és könnyedén foga­natosítható biztonsággal rögzítsék vagy felszabadítsák. Az eddigi ily készülékek egyik fajtája 15 alaplemezből, az utóbbira fel- és lebillent­hetően felszerelt, a könyvelési alaplapot leszorító sínből, azaz alapsínből és az utóbbira ugyancsak billenthetően fel­szerelt, a tétellapot leszorító segédsínből 20 állott. A könyvelési alaplapot az alapsín felbillentett helyzetében az alaplemezen lévő peckekre helyezték, az alapsín le­billentésével és rögzítésével leszorították és ennek megtörténtével a tétellapot úgy 25 helyezték el, hogy a segédsínt az alapsín rögzített helyzetében bizonyos mértékben felbillentették, a tétellapot az alapsín belső homlokfelületéhez, mint ütköző­felülethez fektették és a segédsínt a 30 tétellapra lebillentették. Az ily készülé­keknek általában az volt a hátrányuk, hogy a tétellapok behelyezésénél arány­lag nagy gonddal kellett eljárni, nehogy azok ütköző éle, ahelyett, hogy az alapsín 35 belső homlokfelületéhez, mint a megfelelő ütközőfelülethez kellően nekifeküdnék, az alapsín alá beszoruljon, vagy pedig 45 50 55 az alapsín és a felbillentett segédsín kö­zötti hézagon át felfelé kibújhasson és így a rovatok egymásraillésében pontatlan- 40 ságok következzenek be. Eddigelé sikerült már az alácsúszást részben vagy egészben meggátolni, nevezetesen a készülék alap­lemezében szélmenti mélyedést létesítet­tek, melybe az alapsín a használati hely­zetben részben besüllyedt, ami a tétel­lapok alácsúszását megnehezítette, vagy pedig, egyik javaslatom szerint, az alap­sín ütközőfelülete előtt a készülék alap­lemezéből kinyúló, a tétellapok szélét felfelé terelő és így az alácsúszást meg­gátló bordát alkalmaztak. Mindezek elle­nére a befogókészülék nem volt tökéletes, mert eddigelé nem küszöbölték ki annak a lehetőségét, hogy a tétellap, behelyezé­sekor, az ala psín és a felbillentett segédsín közötti hézagon át felfelé kibújjon. Ezt a hátrányt a találmány szerint úgy köszöböljük ki, hogy az alapsín és a segédsín felső felülete alatt, a két sín 60 közötti hézagot ütközőként határoló vagy harántirányban teljesen, hosszirányban pedig részben vagy egészen lezáró, a tétellap szélét visszatartó gátat alkal­mazunk. Ez a gát a találmány egyik meg- 65 oldási alakja szerint magának az alap­sínnek befelé nyúló, oly szelvényű tolda­tából áll, hogy az a két sín közötti hézag­ban a tétellap szélét lefelé visszatartó ütközőfelületet alkot. A találmánynak 70 egy másik, célszerű megoldási alakja sze­rint a két sín közötti hézagot a sinek alsó és felső felületei között áthidaló, azaz lezáró, a sinek egyikén megerősített, a

Next

/
Thumbnails
Contents