121610. lajstromszámú szabadalom • Villamos fűtőtest

121610. 3 átadják a (2) huzalok alkotta felületre harántirányban vagy merőlegesen beáramló külső közegnek, pl. levegőnek. Egyébként a legkülönbözőbb módokon 5 létesíthetjük a találmány szerint alkalmazandó áttört hőleadó felületeiket, valamint ezeknek a villamos (1) fűtőelemek^ kel való összeköttetésiét vagy egyesítését, így .pl. a 4., 5. és 6. ábrák részleges 10 vízszintes, metszetben, részleges elölnézetben és függélyes metszetben oly megoldási alakot szemléltetnek, mely szerint (7) lemezben eszközölt bevágásokkal és a lemez síkjából: való kisajtiolássál lapos tarsolyi5 szerű (8) csíkokat létesítünk, melyeik zs,a<lugáterSzerű eleimcsoportot alkotnak. így, adott felületű lemezből, hulladék-képződés nélkül, többszörösen megnövelt hőleadó'felület állítható elő. Mindegyik (8) lap-20 rész mögött (9) nyílás, vagy csatorna van és az utóbbiakon, a külső közeg, pl. levegő, két-két egymásíölötti (8) laprész között úgy áramlik át, hogy az egyik (8) csíknak külső, a másiknak pedig belső 25 íelülejtét súrolja, tehát megnövelt hőkieserélő felüleilréiszekkeil érintkezik. A hőnek a zsalugáterszeírű elemek mentén való továbbvezetésére a teljes lemezkeresztmietszét rendelkezésre áll. 30 A találmány szerint a gyártás szempontjából még előnyösebb fűtőtestre úgy tehetünk szert, hogy az 5. ábra szerint vagy más módon áttört (7) lemezt úgy alakítjuk, hogy az mindjárt a villamos: 35 fűtőelemek külső burkolatát is vagy ennek egy részét alkossa. A 4. ábra ilyen megoldási alakokat is szemléltet. így pl, a 4. ábra közepén és jobboldalán oly megoldási példa látható mely szerint a (7) 40 lemezt helyenként a leírt, (8) csíkokat magukban foglaló áttört mezőnyökké csákoz'zuk, a lemez többi (7a) részét pedig tömören hagyjuk; eizek a (7a) részek a villamos fűtőeleimé k külső burkolatának 45 egyik, a feltüntetett esetben egyszerűen sík alakban meghagyott határfalát alkotják, a burkolat másik határoló falát pef

dig a (7a) lemeizrészeken pl. hegesztésfsei vagy forrasztással megerősített, meg-50 hajlított (6a) lemezsávok alkotják. A 4. ábra baloldali vége azt a továbbmenő előnyös megoldást szemlélteti, mely szerint a villamos fűtőelemek külső (6b) burkolatát teljes- egészébein a (7) lemezből,, úgy 55 alakítjuk ki, hogy a (7) lemez tömör részeit helyenként zárt csövek alakjára hajlítjuk és a (10) illesztési vonal meinten összeeirősítjük (pl. összehegesztjük vagy összeforrasztjuk). A (6a), illejtve (6b) burfkolati részekem belül a villamos fűtőelem 60 (4, 5) részeit a 3. ábra módjára helyezzük el. A gyakorlatban sok esetben fordul elő az, hogy valamely helyiség fűtésére a vil(lamosfűtőtiestek mellett másfajta fűtőbes'- 65 tekét (pl. gőzfűtőtesteket) is alkalmaznak. így pl. olyan vegyes vasúti üzemben, melyben ugyanaz a vasúti vonat vagy jármű egyszer villamos vezetékből táplált elektromotoros hajtást, másszor gőz- 70 motoros vontatást kap, a vasúti kocsi fűtésére egyszer villamos fűtőtesteket, másíszor gőztűtőlesteket használnák. Ilyen esetben a találmány szerint alkalmi aizandá, pl. a 2. ábra módjára finom huzalok so- 75 rozatából álló vagy más módon áttört h&kicseréliőfelület igen célszerűen, pl. úgy használható fel, hogy egy és ugyanazon áttört felületet az egyik oldalán villamos fűtőelemekkel, a másik oldalán pedig, az 80 előbbiektől függetlenül, gőzt vagy melegvizet keringtető csövekkei hozzuk kapcsodlatba. Eljárhatunk úgy is, hogy pl. az 1. vagy 4. ábra szerinti megoldásnál minden második villamos fűtőelem helyébe 85 pl. gőzt vagy melegvizet keringtető csövet helyezünk; az utóbbiakat egyébként, részben vagy egészen, szintén magából az áttört (7) lemezből alakíthatjuk ki, úgy amint azt a 4. ábra kapcsán ismertettük. 90 Ismeretes, hogy valamely fűtő,, vagy hűtő felület és az azt körülvevő áramló közeg közötti hőcsere még úgy is, lényegesen fokozható, hogy a közeg áramlási sebességét megnöveljük. Az áramlási 95 sebesség megnövelése különösen az említett finom, huzalalakú hőkicserélő elemeknél válig nagy mértékben érezhetővé. A huzalalakú elemeket, súroló közeg serbessége többek között mesterségesen,, ven- 100 tilátor, vagy szivattyú beépítésével növeF-hető, amikor is a fűtőtestet oly házba építik be, melynek belsejében a ventilátor,, ill. szivattyú segítségével nyomáskülönbséget állítanak elő a házon kívül lévő köziéig; 105 nyomásával szemben. Ez a megoldás azon, ban némely esetre: költséges és az áramfogyasztás folytán állandó üzemköltséget jelent. Ezért pl. szobafűtőtesteiknél, az áramlás, sebességének fokozására, oly meg1- 110 oldás is szokásos, melynél a fűtőtestet megfelelő bef- és kiáramló nyílású, zárt szekrénybe helyezik. A szekrényben a levegő felmelegszik és a meleg szekrénynek, mint kéménynek hatása alatt a le- 115 vegő áramlási sebessége, lényegesen fokozódik. Egyébként az ilyen szekrényhuzatot mesterségesen létesítő,!, pl. ventilátoros be-