121573. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású villamos kisütőlámpa
2 121573. olőtt tartásával a legkedvezőbb fénykihasználást, vagy fénysűrűséget érjük el, vagy pedig úgy, hogy a fényívből, vagy a világítótestből eredő kevert fényű, sugárfi zósnak a. mindenkori célnak legjobban megfelelő színképe legyen. Különösen kedvező kiviteli alakot kapunk, ha a világítótest áramhozzávezetését adott esetben szabályozható, ellen-10 álláson át a. két izzóelektróda egyikével vezetőileg kötjük össze. Ebben a.z esetben a lámpa, üzemében a világítótest ós a másik izzóelektróda között fűtő hatású segédkisülés létesül, melynek áramerősségét 15 az említett ellenállással kényelmesen szabályozhatjuk, illetőleg állíthatjuk be úgy, hogy a fényívvel ki nem. elégítő mértékben felfűtött világtótest a segédkisülés fűtőhatása következtében a kívánt 20 üzemi hőmérsékletet eléri. Az ilymódon kapcsolt világítótestet, úgy mint bármilyen más ismert segédelektródát, a nagynyomású kisütőlámpa gyújtásának megkönnyítésére, illetőleg ú j rágyújtására 25 használhatjuk. A rajzban » találmány szerinti nagynyomású higanygőzkisütőlámpa példakénti kiviteli alakját tüntettük fei. A kvarcüvegből vagy kvarchoz hasonló 30 tulajdonságú üvegből készült vastagfalú (1) lámpabura belsejében, annak tengelyében van a két, egymástól körülbelül 6 mm távolságban elrendezett (2, 3) elektróda, amelyeket a (4, 5) áramhozzáveze-35 tések hordanak. Ez utóbbiak a (6, 7) talpérintkezőkkel vannak összekötve. A (8) lyukakkal ellátott tartányok alakjában kiképezett (2, 3) elektródák wolframból készültek és nagy elektrónemissziójíi 40 anyagokból álló készletet tartalmaznak. A jobb felfűtés céljából tükrözött boltozató (1) lámpatestben (9) felfogóernyőt rendeztünk el, melynek (10) nyílásain a lámpa üzemében felfelé áramló forró gő-45 zök átáramolva oldalt lefolyhatnak, mimellett a gőzáraniimal elragadott, az elektródákról por alakjában levált részecskék a (9) ernyőre rakódnak, úgyhogy a lámpa" burának a fényív magasságában fekvő, a 50 fénykisugárzás szempontjából számbajövő falrészein a fényt elnyelő lecsapódások nem keletkeznek. Az (1) lámpaburában ezenkívül kisnyomású gyújtó alapgáztöltés és higanyból AT aló (11) fenéktest vau, 55 amely a lámpa bekapcsolásakor, az üzemi hőmérsékletnek az edényben való elérése előtt teljes mértékbon elgőzölög és ezzel a kívánt üzemi nyomást létesíti. A két (2, 3) izzóelektróda között 'középütt, azonban azok tengelyétől körülbelül 60 1 mm távolságra van a wolframból, vagy tantálkarbidból készült, golyóalakú (12) világítótest, amelyet a (14) talpériiitkezővel összekötött (13) áramhozzáveaető hordoz. A lámpaburának kifelé nyúló, ezek- 65 női a lámpáknál rendszerint tekintélyes hosszúságú beforrasztott lába a kerámiai anyagból készült, esőalakú (15) talp belsejében, mechanikus sérülésekkel szemben védetten van elrendezve. 70 A lámpa bekapcsolásakor a (6) és (7) érintkezőket, a rajzban fel nem tüntetett áramkorlátozó ellenálláson át feszültségre kapcsoljuk, mire a (2, 3) elektródák között alae-sony nyomásai. gázkisülés létesül, 75 amely a lámpát mindjobban felhevíti, mimellett a higany elgőzölög és a bura belsejében a nyomás nő, míg végül az egész higany gőzala.kba megy át és körülbelül 30 at gőznyomású higany-fényív létesül. 80 Ez a hig'aniy-fényív a (12) világítótestet közel annak üzemi hőmérsékletére hevíti. Ha. már most a (14) csatlakozó érintkezőt a (6) vagy (7) csatlakozó érintkezővel egyenáramú üzemben célszerűen az 85 anócla csatlakozó érintkezőjével szabályozható, a rajzba,n ugyancsak fel nem tüntetett sogédo.lilenállás közbeiktatásával öszbzeícötjük, akkor a (12) világítótest és a (2), illetőleg (3) izzóelektróda, között segédki- 90 sütés létesül, melynek áramerőssége a szabályozó ellenállás segélyéve] kényelmesen állítható be úgy, hogy a (12) világítótest a kívánt üzemi hőmérsékletű legyen. 95 Abban az esetben, ha a világítótest hőmérsékletét üzem közben nem kell változtatni. a kész lámpával próbaüzemben megállapított méretű segédellenállást és a (12) világítótest és a (2) vagy (3) elek- 198 t-róda közötti villamos összeköttetést a (15) talp belsejében rendezhetjük el úgyhogy ez esetben a (14) csatlakozó érintkező elmarad. A lámpa töltése a. mindenkor kívánt su- ioá gárzási színképnek megfelelően gázokból, gőzökből vagy gázok ós gőzök keverékéből állhat. A világítótest a fényívben uralkodó áramerősség és a gőznyomás helyes mére- m> tezése esetén nem kell a fényívtöl oldalt elhelyezni, úgy mint azt a leírt kiviteli példa mutatja, ha-nem az egészben, vagy részben a fényív pályájában is elhelyezhető. 115
