121552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamosságot rosszul vezető anyagok felhevítésére, különösen üveg megolvasztására

2 131553. ciájú indukálómező hatásának vetjük alá. Ez eljárás hátránya, eltekintve a bonyolult villamos felszereléstől, hogy az anyagot elő kell melegíteni, amiből munkane'5 hézségek adódnak. A találmány szerinti eljárás e hátrányokat megszünteti. Azon az ismeret esi tényen aliaptszik, hogy,, ha villamosságot rosszul: vezető anyagot nagyfrekvenciájú 510

villamos váltóárammező hatásának vetjük alá, akkor a rosszul vezető anyag belsejében diielíektromos veszteségek lépnek feill és átalakulnak meleggé. Ennek eredménye, hogy az, anyag feLmelekszik és igen gyors hőmérsékletemelkedés alatt megolvad. Rosszul vezető anyagoknak ily módon való felbővítése már ismeretes, de nemi ismeretes olvasztás céljából. .20 Egynemű alkotású üvegnek üvegkeverék, bői való megolvasztása az említett elv alapján lehetetlen volt, mert a megkövetelt magas hőmérsékletek előállítására szükséges íeszültségjeknél az igénybevételek, me-25 lyeknek az olvasztandó, illetve felhevítendő keverék felvételére való tartány ki van té\'e oly nagy, hogy az anyag átütő.sebnek és ezzel széjjelromboiásának veszélye is nagy. Azonkívül a tartány külső faliainak kisu-50 gárzása m,iatt a melegveszteségek igen emelkednek. A találmány e nehézségeket megszünteti és figyelembe veszi azon ténynek következményeit, hogy anyagok felhevítésénél 35 a die le ki rom os veszteségeknek meleggé való átalakulásával a hőmérsékletemelkedésseil az eítleinállásveisízteségiszám emelkedik. Ennek, pli. üvegkeverék. mely sohasem teljesen egynemű, felhievítésénél az a hatása, 40 hogy, minthogy a kezdői felmelegítés,. az anyag ruem egynemű volta miatt, helyileg különböző mértékű, az erősebben felmelegített zónák sokkal, gyorsabban továbbmelegedneík fel, mint a többiek. Ennek ered-45 ménye, hogy az egész feMievítés'mű vetet igen egyenlőtlenül megy véghez és helyi túlhevítések lépnek fel, amiáltal mindenek előtt a helyi átütés veszélye igen nagy mértékben nagyobbodik. :50 A találmány ezeket a jelenségeket is figyelembe veszi és oly felhevítő- illetve olvasztóeljárás, mely az összes eddigi eljárásokat üveg olvasztására, de hasonló tulajdonságokkal biró más anyagok fel:55 hevítésére és olvasztására, úgy gazdasági mint minőségi szempontból, de mindenek előtt az olvasztott egyneműségének szempontjából nagy mértékben felülmúlja. Ez eljárás azon elgondoláson alapszik, hogy az olvasztási művelet oly7

térben fo- í ganatosítassék, melynek falazata meghatározott módon van kialakítva, és tulajdonságai tekintetében a villamos mezőhöz illeszkedik. A találmány szerint az olyasiZ-tandó anyagot mezőhatásnak oly körül- 6 zárótérben vetjük alá, melyben nagy dielektromasállandóval és sajátjával összehasonlítva csekélyebb dielektromos vesztességi számmal bíró munkaanyagot oly munkaanyagból való burkolat zárja körül, 7 melynek nagy diielektromosállandója és átütés elleni szilárdsága, továbbá kis dietektromos vesztesége van. Az utóbbi külső burkolat a tűzálló anyagot, mely a térnek belső falát képezi,, az 7 átütések veszélye ellen biztosítja és egyszersmind oly külsőréteget alkot, amelyben minthogy TCszteségszegény munkaanyagból áll, sem említésreméltó dielektromos vesztességek és ezért ily vesztességeknek emlí- 8 tésre méltó meleggé való átalakulása sem léphet fel. Különösen előnyösnek bizonyult a leírt külső burkolatot, mely előnyösen olvasztott kvarcból való, tehát oly munkaanyagból, 8 melynek a legalacsonyabb diielektrikus veszteségi száma van, két rétegből felépíteni. t. i. átütés el'len szilárd külső rétegből és szigetelő belső rétegből. A szigetelő belső réteg is előnyösen olvasztott 9 kvarcból való, azonban szemcsés vagy poráliaikhan. A felmelegítendő anyag az ezt körülvevő munkaanyag és a külső burkolatot képező munkaanyag dielektromos veszte- 9 ségi értékét előnyösen a mezőt előállító áramforrás fesizüEtségének és frekvenciájának tekintetbe vételével úgy hangoljuk le egymásra, hogy a hőmérséklet a felmelegítendő anyagból, a külső burkolat határo- l lá'sáig úgy csökken, hogv a köpeny csak gyengén melegszik fel és gyakorlatilag csak csekély mérvű kisugárzóvesztességiek lépnek fel. Ez a munkaanyagok megfelelői választásával és méretezésével különösen 1 a falvastagság méretezésével, nehézség nélkül, lehetséges. Az elijárás foganatosítási módja szerint a hevítésiműveliet egyenlővé tételére az elektromos mezÖt és az olvasztótartány tar- 1 taíllmát egymáshoz képest relatívmozgásba hozzuk és ezzel helyileg a mezőnek a tartánytartailiomra, valamint a körülzáró burkolatra gyakorolt egyenlőtlen behatását kiegyenlítjük, függetlenül az olvasztandó! 1