121540. lajstromszámú szabadalom • Vetítőberendezés

í 131540. elem azonos az előbbi foganatosítási alak központi (20) elemével; az ennek szélei által visszavert sugarak egymással az (a') szöget zárják közre. A központi 5 fényvisszaverőelem egyik és másikoldalához csatlakozó (31, 32, 33), illetve (31', 32', 33') fényvisszaverőelemek valamenynyien azonos szélességűek. Ezeknek az elemeknek viszonylagos helyzetét akként to választjuk, hogy a külső szélük által visszavert összes sugarak párhuzamosak a központi (20) elem által visszavert (21) külső sugarakkal, mindegyik elem külső és belső széle által visszavert sugarak 15 közrezárta szög pedig kisebb annál az (a') szögnél, amelyet a központi (20) elem által visszavert szélső (21) sugarak zárnak közre. Ebből következik, hogy a (31), illetve (31') elemek belső széle által 20 visszavert (40), illetve (41) sugarak és az ugyanez elemek külső széle által visszavert (34), illetve (35) sugarak közötti (b') és (c') szögek egymással egyenlőek ugyan, azonban az (a') szögnél krsebbek. 25 Ugyanez érvényes a (32) elem (36) és (42) sugarai közötti (d') és a (32') elem (37) és (43) sugarai közötti (e') szögre, valamint a (33) elem (38) és (44) sugarai közötti (f') és a (33') elem (39) és (45) 30 sugarai közötti (g') szögre is. A 10. ábra vázlatosan mutatja a 9. ábra esetére a különböző fényvisszaverőelemek által kiszórt fénynyalábok szuperponálódását azon a felületen, amelyet 35 ezzel a vetítőfelülettel megvilágítunk. A központi (20) elem (a') szélességű felületet világít meg, a (31) és (31') elemek pedig (b'), illetve (c') felületet világítanak meg; e megvilágított felületek megfelelnek az 40 illető elemek belső és külső széle által visszavert sugarak közötti szögnek. Éppígy a (31) és (32') elemek (d'), illetve (é'), a (33) és (33') elemek pedig (f'), illetve (g') felületeket világítanak meg. Látjuk 45 tehát, hogy azonos méretű fényvisszaverőelemeknek az ismertetett módon való viszonylagos elrendezésével elérhetünk olyan hatást, mely hasonló ahhoz, amelyet a 7. ábra szerinti megoldással értünk 50 el. A 7. és 9. ábra kapcsán ismertetett két foganatosítási alakból következik, hogy bármilyen legyen is a távolság, amelyre a fényszórónak hatnia kell, a (11) fény-55 forrásból származó teljes fényt hasznosítottuk, mivel az egyes elemek, külső szélei által visszavert sugarak egymással párhuzamosak, továbbá az egyes elemek belső szélei által visszavert sugarak párhuzamosak a fényszórófelület részará- 60 nyossági síkjával, illetve semmiképen amelyet a központi elem külső szélei által visszavert sugarak egymással bezárnak. Minden további nélkül nyilvánvaló, 65 hogy az ismertetett szerkesztési elvet többféleképen módosíthatjuk és hogy a találmány szerint szerkesztett fényszórófelületet bármely speciális megvilágítási feladathoz igazodva építhetjük fel úgy. 70 hogy az egyetlen fényforrásból származó fényt a visszavert fénynyalábban a mindenkor kívánt módon oszthassuk szét. A gyakorlatban minden fényveszteséget, mely közvetlen fényszóródásbói 75 adódhatnék, kiküszöbölünk azzal, hogy a (11) fényforrás előtt a kis, gömbalakú (12) reflektort helyezzük el akként, hogy az a fényszórófelület fényszóróelemeire minden fényt visszaküld, illetve vissza- 80 ver. Ennek folytán a vetítőberendezést elhagyó fénynyalábok csupán visszavert fénysugarakat tartalmaznak. A 7. és 8. ábrákból megállapítható, hogy ahhoz, hogy a vetítőfelület fény- 85 szóróelcmeire a (11) fényforrásból származó minden sugarat visszaküldjünk, a 7. és 9. ábrában egyszerűség kedvéért elhagyott fényforrás előtt normálisan elhelyezett, kis (12) reflektornak 180°-nál 90 nagyobb szöget kell körülnyalábolnia, ami nem előnyös, különösen lehűlésére való tekintettel. Az imént jelzett hátrány elhárítására és az előbb ismertetett foganatosításoknál 95 kisebb nyílású vetítőfelület létesítésére gondoskodhatunk arról, hogy a kiszórt fénynyalábok egymást keresztezzék, amint azt a 11. ábra mutatja; itt a központi (20) elemhez képest baloldali (45) 100 elemek sugaraikat a fényszórófelület nyalábjának jobboldali körzetébe vetítik és, fordítva, a központi (20) elemtől jobbra elhelyezett (46) elemek sugaraikat a központi (20) elemtől balra levő kör- 105 zetbe vetítik. A különböző fényvisszaverőelemek viszonylagos helyzetét akkétn is vólaszthatnók, hogy a központi (20) elem egyik oldalán elhelyezett elemek belső széle által vissza- no vert sugarak párhuzamosak legyenek a központi elem másik felének külső széle által visszavert sugarakkal. Ennek folytán a (45) elemek belső szélei által visszavert (47) sugarak párhuzamosak volná- u5 nak a központi (20) elem jobboldali részé-