121538. lajstromszámú szabadalom • Edény és lap ennek előállítására
4 131538. edényt, a keskenyebb végén részben összenyomott helyzetiben, annak falai támasztják, aminek az az eredménye, hogy a kész edényben annak kisebb átmérőjű vőge 5 részben összenyomott állapotban, az edény töltéséihez elég széles nyílással állítható elő. Az edény elsősorban folyadékoknak, pl. tejnek kimérésére vialó és az edénynek 10 nedvesség- és folyadékállóvá tétele végett, továbbá, hogy az átlapolt részek közötti rések, valamint a tárcsa és az edény közötti hasítékot szivárgásmentesek legyenek az edényt megfelelő fürdőbe, pl. 15 paraffinba merítjük, amelyben az edénytestet telítjük és felületére paraffinréteget viszünk fel, továbbá az oldal és fenékrészek mentén is paraffin bevonatot állítunk elő. 20 Az edény mlegtöltése után annak nyitott végét a szembenfekvő összenyomott falrészek összelapítása, útján elzárjuk és azt zárt helyzetben V-alakú (S) fémszorítóval rögzítjük és a zárt edényvég ifölött 25 a (10) és (11) széleket összefogó (S) rész útján biztosítjuk. (6. ábra) A szembenfekvő fa-lrészek összelapítása útján a test és az edény fenékrész® között feszültségek nem lépnek fel, mert a ázemibenfekvő fal-30 részek távolsága a nyitott végnél lényegtelen, azt az edény anyagának hajlékonysága felveszi és az edény fenekére nem1 viszi át, amely ennélfogva vízszintes helyzetében mtegmiarad, amint, az a 7. ábif> rán látható és pedig* anélkül, hogy a fenékszegélyre nyomást, vagy húzást fejtene ki. A találmány szerinti, a 2. ábrán látható lapból készített edény előnyei kétségteíd lenek. Az 1. ábrán feltüntetett edény ezideig használatos eljárással készült és csonkakúp alakú testből áll, amelynek nagyobb átmérőjű végébe erősített fenéktárcsája, van. A tárcsát az, edénybe oly 45 időpontban helyezték, amelyben a kisebb átmérőjű edényvég még köralakú helyzetben volt, amint azt az 1. ábrán eredményvonallal feltüntettük, mikor is a test az edié.ny alaphelyzetében a (28) síkban he-50 lyezkedik el. Ha már most az edény kisebb nyitott végét, miután azt megtöltöttük, zárás végett összenyomjuk, az edénynek egymással szembenfekvő fenékrészei a nyitott végén összenyomott részeknek 55 megfelelően felfelé eltolódnak, aminek folytán az edény feneke felfelé húzódik, úgy hogy homorú alakot vesz fel, amint ezt az 1. ábrán a (29) fenékrésznél teljes vonalakkal ábrázoljuk. Az edény egymással szembenfekvő fenékrészeinek e 60 felhúzódása, az edénytartalom súlyával együtt az edénytest és a fenéktárcsa közötti feszültségeket és húzási igénybevételeket eredményez, amelyek az edény és a tárcsa közötti rész fe) nyílásához vezet- 65 nek. A találmány értelmében a 2. ábra szerinti lapból készített és a 7. ábrán ábrázolt edény, amelynek előre kialakított, vagy részben összenyomott szabad vége van, az edénynyílás zárásakor az edény 70> fenekének alakváltozásait és a fenékrész felnyílását eredményező feszültségek vagy húzási igénybevételek keletkezését kizárja. Az ívelt (15) és (16) szegélyrészek a la- 75 pon jobb és baloldalt vannak elrendezve, amint ez a 3. ábrán is látható, mikor is az oldalt fekvő (22) zárócsík egyik szélével az edény nyitott végén van és ráncot alkot, emellett az edény egyik oldala men- 80 tén halad, ha a nyitott edényt bezárjuk, amint ez a 3. és 4. ábrán látható. Az edénynyílásnak az oldalt fekvő zárócsík e helyzetében való zárásakor az edényfalat eltorzító erő és az, edény szabad vé- 85 gének összenyomásakor az összenyomás ellen ható feszültségek e nyílás elzárásakor a lap átlapolt részei irányában lépnek fel. Ennek az a következménye, hogy az átlapolt részek egymáshoz közeledni 90 törekszenek és azt eredményezik, hogy az oldalt fekvő (22) zárócsík a lap átlapolt részei irányában fejti ,kí erejét és így aa átlapolt laprószeket. az oldalt fekvő zárócsíkkal benső érintkezésben, tartja, ami- 95 nek folytán ott az említett részek eltávolodására vagy elválására irányuló törekvés nem lép fel, ami különben a, paraffinrétegnek az oldalrészből való kihullását eredményezné. 100 Ha a lapot oly csőalakba hoztuk, amelyben abból iaz edénytestet előállítjuk, akkor a (15) és (16) részek átmérőirányban egymással szemben fekszenek, amint az a 6. ábrán is látható és 90°-nál valamivel na- 1 gyobb ívet foglalnak magukban, míg a i(13) és (17, 18) részek ugyancsak átmérőirányban egymással szemben a (15) és (16) részeik között fekszenek és 90°-nál valamivel kisebb ív kiterjedésüek. 1 Szabadalmi igény pon tok: 1. Edény, amelyet az jellemez, hogy sík, köralakú fenéklapja és rugalmas oldalfala van, amelynek szembenfekvő falrészei a fenéklaptól felfelé összetarta- 1
