121498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hosszúrostú növényi fonóanyagok, kiváltképen kender, len és rámie ipari áztatására

181498. 3 vénysérülésektől többé tartani nem kell, mert a háncssávok, akár épek, akár sérültek, mindenkor kiváló terméket adnak. 5 7. A hozam kenderben növekszik, mert a kóc aránylagos mennyisége kisebb; épígy a hozam hosszú rostokban is nagyobb, még pedig mind a kézi, mind a gépi feldolgozáskor, mivel a rostok természetes 10 szilárdságukat, valamint természetes párhuzamos helyzetüket megtartják és nem kuszálódnak össze, mint a falusi áztatási eljárások esetében. Egyébként a kapott kóc is a legjobb minőségű, mert tiszta és 15 szilárd. 8. Az áztatás hatása egyenletes és tökéletes, míg a falusi áztatási eljárások esetében a bacillusok működése nem képes az összes rostokra egyenletesen ki-20 terjedő hatást kifejteni és a rothadási folyamat a különböző rétegekben egyenlőtlenül megy végbe (az alsó rétegek rothadása túlerős, a felsőké pedig túlgyenge lehet). A találmány esetében az 25 enyvtelenítő fürdő egyenletes és tetszés szerint beállítható. 9. A találmány előnye még, hogy a) teljesen kiküszöböli a falusi áztatási eljárás lefolytatására veszélyes és hátrá-30 nyos időjárási viszonyok hatását, amilyen pl. a szárazság, az áztatási fürdőt zavarosító felhőszakadás vagy a levegő nedvességtartalmában a szabadban való szárítás közben beálló változás hatása, mert 35 a találmány szerinti ipari áztatási eljárás a külső körülményektől teljesen független; b) teljesen elhárítja az állóvizek okozta egészségrontó hatást, mivel az ilyen 40 állóvizek rendszerint bűzt árasztanak és betegségeket, pl. a maláriát terjesztő szúnyogok forráshelyei; c) kiküszöböli azt a veszteséget, mely abból adódott, hogy eddig az áztatási 45 medencék a termesztésre alkalmas jelentékeny területeket foglaltak el. 10. A találmány lehetővé teszi, hogy pl. a kender termesztését kiterjesszük olyan vidékekre is, melyek eddig a ter-50 mesztésre a falusi áztatási eljáráshoz szükséges vízmennyiség miatt nem voltak tekintetbe vehetők. 11. A találmány lehetővé teszi, hogy a len és egyéb textilnövények termesz-55 tését jelentékenyen kiterjesszük. 12. A találmány szerinti eljárás alkalr mazható mind kenderre, mind lenre, emellett a magtermesztésre szánt növényeket is kihasználhatjuk (jelenleg a magtermesztésre szánt növények szalmáját 60 elégetik vagy pelyvának használják). 13. A találmány szerinti eljárással adó-, dó melléktermékek el nem hanyagolható hasznot jelentenek; ilyen melléktermékek a kéreg és az a dús fenéküledék, melyet 65 az enyvtelenitőkádakban, különösen az első kezelésnél, kapunk. A kéreg ugyanis, " melyet az állóvízben való hosszú időztetés sem változtat és rothaszt, jól használható papiros és cellulóz, valamint etilalkohol 70 előállítására, míg a fenéküledékben enyvszerű anyagok találhatók, amelyeket az ; iparban nyereséggel lehet felhasználni, amit itt csak jelezni kívánunk. Kapunk egyébként szerves ásványi maradékot is, 75 mely kiváló trágyaszer. Mint már említettük, a találmány szerinti eljárás majdnem valamennyi növényi textilanyaghoz alkalmas, mert az elért hatás tetszés szerinti fokozatokban 80 beállítható és ehhez képest vastag, sötétszínű vagy pedig finom, vakítóan fehér rostokat kapunk. Az eljárás alkalmas azonban állati eredetű fonóanyagok (gyapjú és selyem) 85 tisztítására is és itt a jelenleg szokásos eljárásokhoz viszonyítva a költségek és hozam tekintetében nagy előnyökkel jár. Az eddig a növényi fonóanyagokat túlenyvtele intéssel nemesítő eljár ároknak 90 a nagy erők (gyakran nagy nyomások) és erős vegyszerek alkalmazása folytán természetszerűen a legkedvezőbb esetben is jelentékeny selejtet és a rost gyengítését kellett eredményezniük. 95 A találmány valamennyi eddig alkalmazott eljárástól teljesen különbözik és nemcsak tökéletesen megoldja a vegyi ipari áztatás eddig megoldatlan feladatát, hanem egyúttal eléri a háncsot körülzáró 100 és összeragasztó anyagok többé-kevésbé erőteljes eltávolítását is, még pedig anélkül, hogy, ami eddig elkerülhetetlen volt, egyúttal a rostnyalábot magát összetaitó enyvszerű anyagokat is megtámadná, 105 úgyhogy a rostok természetes összefüggésüket és természetes szilárdságukat megtartják. A kenderrost maximális nemesítésével kétségtelenül teljes értékű pótanyagot no kapunk a len számára (mely a kenderrel rokon növény), valamint a bizonyára a gyapot fölött álló rostot adó rámie számára, melyben eddig erős behozatalra