121495. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású higanygőzkisütőcső

Megjelent 1939. évi szeptemberfthó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI #öy» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131495. SZÁM. Vll/h. OSZTÁLY. — P. 8931. ALAPSZÁM. Nagynyomású higanygőzkisütó'cső. N. V. Philips* Gloeilampenlabrieken cég Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1937. évi január hó 21 ike. Németalföldi elsőbbsége 1936. évi január hó 24-ike. A találmány nagynyomású higany­gőzkisütőcső, melynek tudvalevőleg ösz­szeszűkült kisülése van. Ily cső könnyű gyújtásához ismeretes a csövet pl. argon-5 ból való nemesgáztöltéssel ellátni. Az argon oly nemesgáz, melynek első ger­jesztőfeszültsége a higanygőz ionizáció­feszültségénél nagyobb. Elégséges higany­gőznyomásnál ennek következtében az 10 az ismeretes jelenség lép fel, hogy a ki­sülésnek nemesgázban való gyujtófeszült­sége csökken, ha e gázhoz kismennyiségű más oly gázt vagy gőzt adunk, melynek ionizációfeszültsége a főgáz első gerjesztő-15 feszültségénél kisebb. A higanygőznyomás azonban a hőmérséklettől függ; alacsony környezeti hőmérsékletnél a higanygőz­nyomás oly kicsiny lehet, hogy a gyujtó­feszültség említett csökkenése nem követ -20 kezik be. Ennek folytán az a hátrány adódik, hogy a rendes környezeti hő­mérsékleten könnyen gyúló csövek ala­csony környezeti hőmérsékleten nem gyúlnak. 25 Ezért jobb, ha a csövet oly nemesgáz­keverékkel látjuk el, mely főnemesgázból és e főgáz első gerjesztőfeszültségénél kisebb ionizációfeszültségű, más nemes­gázból áll. Ily keverék pl. neonból és kis 30 százalékosadagú argonból állhat. Annak a százalékszámnak nagysága, mellyel a gyujtófeszültséget csökkenthetjük, a ki­sütőcső méretezésétől függ. A legutóbbi években világítási célokhoz fejlesztett, 35 nagynyomású higanygőzkisütőlámpák­nál, melyeknek üzemi higanygőznyomása kb. 1 atm., elektródatávolsága kb. 10 cm és átmérője kb. 25 mm, kiváló eredmé­nyeket 0.2% argonnal ellátott neontöl­téssel kapunk. A gyujtófeszültséget e 40 nemesgáztöltés nyomása is befolyásolja és e nyomást általában akként választjuk, hogy a gyujtófeszültség lehetőleg kicsiny legyen. Az említett, világítási célokhoz való kisütccscnél pl. 12 mm nyomás 4& igen kedvező. A találmány szerinti, nagynyomású higanygőzkisütőcsövet oly mennyiségű neonnal és a gyujtófeszültséget csök­kentő argonadalékkal látjuk el, hogy e 50-nemesgázmennyiség az üzem közben a csőben jelenlevő higanygőz 6 atom­százalékánál, célszerűen 4 vagy 3 atom­százalékánál kisebb, mime-lett a nemes­gáz noymása szobahőmérsékleten min- 55-denesetre 18 mm-nél, célszerűen 10 mm­nél kisebb. Beható vizsgálatok alapján kitűnt, hogy a nemesgázmennyiség és higanygőz­mennyiség közötti aránynak a kisütőcső 60^ hatásfokára nagy befolyása van. A nemes­gáz ugyanis az összeszűkült kisüléstől a kisütőcső falához járulékos hővezetést idézelő.E hőszállítás annál nagyobb, mi­nél nagyobb az említett arány; ezenfelül 65 a nemesgáz mineműségétől is függőnek bizonyult, még pedig a hővezetés annál nagyobb, minél könnyebb a nemesgáz. Ha a csőben nemesgáz jelen nincsen és a kisütőcső kizárólag higanygőzt tartal- 70' maz, nemesgáz révén természetesen hő­vezetés fel nem léphet. Ez az eset, a ki-

Next

/
Thumbnails
Contents