121477. lajstromszámú szabadalom • Eljárás áramló folyékony vagy légnemű közegek mennyiségének lég- vagy gáznyomástól függő kényszerműves szabályozására, kiváltképpen robbanó vagy égési mótoroknál
131477. súly szerint olyképen, hogy mindenkor a helyes keveréket adó benzínmennyiség jusson a motorba áramló levegőbe. A kényszarműves szabályozást az is-5 mert szerkezeteknél rendszerint egy aneroid (baromnieitrikus doboz) végzi, amely a légnyomás változásánál kitágul, vagy összehúzódik és amely a benzínfúvóka nyílásában elhelyezett megfelelő szel-10 vényű kúpos tűvel van kapcsolva. Az anerod alakváltozása okozta elmozdulásánál a tű a fúvókanyílás szabad keresztmetszetét változtatja. A kúpos tű szelvényének megfelelő választásával el lehet érni a 15 szabad keresztmetszetnek a légnyomás függvényeképen beálló oly változását, hogy a fúvókán át áramló benzínmennyiség a levegőmennyiséggel mindenkor a kívánt arányban változzék. 20 Az előbb példaként kiszámított esetben 6000 méter magasságban a fúvókának szabd keresztmetszetét az aneroid alakváltozása folytán beálló tűelmozdulással 0.71:1 arányban kell csökkenteni. Ebben 25 az] esetben a benzínmennyiség a légnyomás változása miatt a számítás szerint 1-ről 0.71-re fog csökkenni az aneroid okozta keresztmetszetc>ökkenés miatt pedig további 0.71 :1 arányú csökkenés áll be. 30 Végeredménybon tehát 0.71X 0.71 = 0.5 lesz a bcnzínmennyilség a földszinti 1 mennyiséghez képest, ami a levegőnek 1-ről 0.5-re való változásával azonos változást jelent. Ilymódon tehát a keverék 35 összetétele változatlan marad. Az aneroid alkalmazásának azonban hátrányai vannak. Ilyen hátrány pl. az. hogy a szerkezet bizonyos határáig érzéketleni, vagyis van az impulzusnak egy 40 küszöbértéke, amelyen alul) az aneroid nem jut működésbe. Ha az érzékenységet növelni, vagyis a küszöbértéket csökkenteni akarjuk, az aneroidot vékonyabb lemezből kell készítenünk, ami azonban 45 azzal jár együtt, hogy a készülék könynyebben sérül meg. Jelen találmány eélja az aneroid kiküszöbölése, illetőleg a benzin-beömlőkeresztmetszet változtatására használt 50 kúpos tűnek más módon és más eszközökkel való elálflítása. A találmány a levegőnek venturicsőben való áramlásakor fellépő jelenségeket hasznosítja. A venturicső legszűkebb ke-55 resztmetszetében keletkező nyomás tudvalevőleg mindig 0.53-szorosa annak a nyomásnak, amely a legtágabb keresztmetszetbem lép fel, feltéve, hogy az áramlás sebessége a legszűkebb keresztmetszetben eléri a kritikus sebességet (hangsebessé- 60 get). A vázolt jelenségeknek hasznosítása céljából a motor szívócsövébe — akár az elejére, akár más helyen — egy venturicsövet, adott esetben dupla venturicsövet 65 helyezünk el, mert ennél már aránylag kis szívóc'ső-légsebességeknél teljesítve van az a feltétel, hogy a belső venturicső legszűkebb keresztmetszetében a kritikus sebességnek kell létrejönni. 70 Ily elrendezésnél a venturi legszűkebb és legtágabb helyein keletkező nyomások viszonya mindenkor állandó marad és független a légsebességtől, a hőfoktól, a fajsúlytól stb., a nyomások abszohit ér- 75 téke azonban a levegő fajsúlyával arányosan változik. Ezt a körülményt hasznosítja a találmány a szabályozás megindítására, illetőleg végrehajtására. Egy példaképeni kivitelnél ez úgv történhetik, 80 hogy a legszűkebb és legtágabb keresztmetszetben keletkező nyomásokat egy dugattyúnak, vagy membránnak a két oldalára működtetjük; a membránt vagy dugattyút azonkívül rugóval is terheljük. 85 A dugattyúra vagy membránra ható erő a földszínen pl. kétszer akkora lesz, mint 6.000 méter magasságban és ebből a rugó kitágulása, illetőleg a dugattyú vagv membrán elmozdulása következik 90 be. Ezen elmozdulást lehet felhasználni a szabályozás működtetésére. A találmányi gondolatnak egy példaképeni megvalósítási módja az 1. ábrán van bemutatva. A rajzon fel nem tűnte- 95 tett benzinszivattyú az (1) csövön át nyomja be a benzint a (2) térbe, illetőleg a (3) fúvókán át a (4) térbe, ahonnan a (16) csőcsatlakozáson át visszük — a (4) térbe áramló levegővel együtt — a motor 100 (14) szívócsövébe, amelyen át a levegő (keverék) a (18) nyil irányában áramlik a motorba. A (16) cső olyan helyen torkollik be a (14) csőbe, ahol kisebb nyomás uralkodik, mint a (4 térben, amely- 105 ben az uralkodó nyomás azáltal van meghatározva, ho?y ez a tér a (13) csővel a (20) venturinak legtágabb beömlőkeresztmetszetével vagy az atmoszférával van összekötve. A (3) fuvókába belenyú- no lik a (8) kúpos tű, amely az (5) dugattyúhoz van kötve, mely viszont a (6) hengerben szabadon mozoghat a (7) rugó és a dugattyúra működő nyomások hatása alatt. A (20) venturicsőben egy második 115 (12) venturicső van elhelyezve, amelynek