121376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok hőkezelésére és ehhez való katalizátorok előállítására
12 1*51376. nyomáson, hidrogénnel egyült és azután 490 C°-on oly katalizátor fölött, amely, 90 rész íerroszulfidnak és 10 rész wolframdiszulfidnak benső keverékéből áll. A 5 térsebesség 0,75 kg katalizátortér-literenként és óránként. . Ily módon 60<Vo-nyi mennyiségben olyan terméket kapunk, mely 185 C°-ig forró alkatrészekből áll. E termék 5% benzolt, 10 15°/o toluolt és 15°/o xilolt tartalmaz. A maradék magasabban forró aromás szénhidrogénekből áll, melyek igen alkalmas lakkoldószerek vagy kopogástállóságot javító szerek benzinek számára. 6. példa. 55 15 í. példa. A reakcióedényben helytállóan elrendezett oly katalizátor felett, amely 85 rész íerroszulfidnak és 15 rész molibdénsavnak benső keverékéből áll, bitumenes szén 20 roncsoló hidrogénezése útján kapott középolajat vezetünk el kb. 200 atm. nyomáson, hidrogénnel együtt, 500 C°-on. Oly terméket kapunk, amely 37»/o-nyi mennyiségig oly benzinből áll, amelynek kb. fele-25 részét aromás szénhidrogének képezik és melynek oktánszáma 86. A benzinné át nem alakult középolajat visszavezetjük a re a kei óe d ény be. 5. példa. 30 200 és 325 C° között forró, bitumenes szén roncsoló hidrogénezése útján kapott 'középolajat csőikígyóban felhevítünk, nagynyomású reakcióedényben 240 C°-on és 250 atm. nyomáson wolframdiszulfid jer 35 lenlétében előzetes hidrogénezésnek vetünk alá, majd hasító roncsoló hidrogénezésnek vetünk alá oly reakcióedényben, melynek űrtartalma négyszerese az első nagynyomású reakcióedényének, kb. 502 C° 40 hőmérsékleten és ugyanazon a nyomáson, mint amelyet az előhidrogénezésnél alkalmaztunk. A második műveletnél oly katalizátort alkalmazunk, amely 80 rész aktív szénből áll, amelyet tovább aktivál,-45 tunk gőzzel való 800 C°-on foganatosított kezeléssel és amely 12 rész ferroszulfid és 8 rész wolframdi szulfid beniső keverékét hordozza. A térsebesség 0,5 kg középolaj katalizálortér-lilerenként és óránként. 50 Oly terméket kapunk, amely 60°/o-ban benzinből (a desztillálás végpontja 200 C°) és 40°/o-ban középolajból áll. A benzinből 8,5o/o benzolt és 11.0°/o toluolt különíthetünk el. 85 rész ferroszulfidot bensően elkeverünk 15 rész wolframdiszulíiddal és a keveréket labdacsokká sajtoljuk. Ha e katalizátor fölött bitumenes szénből származó nyers krezol gőzeit vezetjük el 450 C°K>n 60 és 200 atm. hidrogénnyomáson, oly terméket kapunk, amely 99%-nyi mennyiségben semleges olajból áll. A semleges olajban 66»/o-nyi aromás szénhidrogén, főképen toluol, van jelen. Az említett kata- 65 lizátor helyett alkalmazhatjuk vasszulfidnak és wolframdiszulfidnak benső keverékét is, melyet 87 rész vasoxid és 13 rész wolframdiszulfid keverékének kénhidrogénnel való 400 C°-on történő kezelése 70 útján kaptunk. Az alanti táblázatban összehasonlítjuk az e munkamóddal kapott eredményeket azon eredményekkel, amelyeket egyébként azonos körülmények között 75 1) wolframszulfiddal egyedül, 2) ferroszulfiddal (FeS) egyedül és 3) 85°/o wolframdiszulfidnak 150/0 ferroszulfiddal (FeS) való keveréke jelenlétéiben kaptunk. 80 Katalizátor WS* FeS 85 0 / °WS2 1 5°/0 WS2 Katalizátor wh. íeb 1 5 „/o Feg 8 5 o/oF e S semleges olaj százalékokban 100 80 98 99 semleges olaj aromás szénhidrogéntartalma (%) 3 27 5 66 Ezen összehasonlításból az új katalizátorkeveréknek az aromás szénhidrogének 85 képződése irányában való figyelemreméltó erős sajátságos hatása nyilvánvaló. 7. példa. Vasoxidot lo/o fémes wolframmal bensően össizekeverímk és a keveréket szul- 90 fidekké alakítjuk át kénhidrogénnek 380 C°-on történő átvezetése útján. E katalizátor alkalmazásával bitumenes szénből származó nyers krezol kezelésénél ugyanolyan feltételek mellett mint a 6. példá- 95 ban, oly termékeket kapunk, mely 97°/« semleges olajat tartalmaz, mely utóbbinak 50°/o-a aromás szénhidrogénekből áll. Ha vasoxid sízulfidezése útján kapott ferroszulfidot alkalmazunk wolframhozag nél- 100
