121370. lajstromszámú szabadalom • Alacsony hőmérsékletű hidrogénező eljárás
Meg-jelent 1989. évi szeptember hó 276-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121370. SZÁM. IV/h/1. (XI/b., II/a,) OSZTÁLY. — //. 10133. ALAPSZÁM. Alacsony hőmérsékletű hidrogénező eljárás. N. V. Internationale Hydrogeneeringsoctrooien Maatschappij (International Hydrogenation Patents Company) Hága, mint az International Hydrogenation Patents Company Limited cég, Vaduz (Liechtenstein) jogutódja. A bejelentés napja 1937. évi július hó 29-ike. 1 A találmány eljárás cseppfolyós, félszilárd vagy megömleszthető, lepárolható és asizfaltszerű anyagokat tartalmazó széntartalmú anyagoknak hidrogéneiZő gázokkal 5 való kataliizises kezelésére, közönségesnél magasabb hőmérsékleteken ós fokozott nyomáson, a petróleumtermékek tipusáhoiz tartozó szénhidrogéntermékek előállítása céljából. 10 A jelen leírásban és igénypontokban használt «aszfaltszerű anyagok» kifejezéssel a valódi asizfalitokon kívül még olyan gyantasizerű anyagokat és hevítéskor aszfaltokat vagy gyantákat képző vegyületeket 15 vagy anyagkeverékeket, például oxigént vagy ként vagy mindkettőt tartalmazó vegyületeket kívánunk jelölni, melyek aszfaltokká vagy gyantákká polímeriizálhatók vagy kondenizálhatók. 20 A hidrogénező eljárásnak kezdeti, kísérleti és félipari kifejlesztésekor a hidrogénezést egy fokozatban végezték, azaz a kiindulási anyagokat és a hidrogént egymással egyetlen reakciófeltételcsoport mellett 25 hozták reakcióba. A hidrogénező eljárás főcélja e régebbi időkben, benzin előállítása volt. Ennek folytán például kátrányokhoz hasonló kiindulási anyagok esetén a régebbi igyekeizet arra irányult, hogy a fent-30 említett kívánt végterméket a lehető legjobb termelési hányaddal egy műveletben kapják. Az eljárásnak e kifejlesztési időszakában katalizátorokat használtak, melyek akár a kiindulási anyagban voltak finoman elosztva, akár a reakciótérben 35 helytállóan elrendezve. Aszfaltszerű anyagokat tartalmazó széntartalmú kiindulási anyagok esetén azonban könnyen keletkeztek lerakódmányok — az adott munkafeltételeknek megfelelően — akár a reak- 40 erőtérben helytállóan elierndezett szilárd katalizátorokon, akár a reagá!óanyagokban diszpergált finoman elosztott katalizátorokon. Ezek a lerakódmányok a katalizátor aktivitását erősen csökkentik és ennekfoly- 45 tán szükségessé vált a finoman elosztott katalizátornak akár folytonosan, akár szakaszosan, rövid időközökben való pótlása. Emnekfolytán, ha ipari méretekben dolgoztak, mindeddig nem alkalmaztak a reak- 50 cióitérben helytállóan elrendezett szilárd katalizátorokat ilyen kiindulási anyagok feldolgozása esetén, minthogy az így elrendezett katalizátorokat friss katalizátorokkal csak a reakció félbeszakítása után 55 pótolhatjuk, ami az eljárást igen drágává tenné. Később azt találták, hogy a hidrogénező eljárás lényegesen tökéletesíthető azzal, ha több fokozatban, különböző feltételek mel- 60 lett dolgozunk és kb. 325 C° felett forró nehéz kiindulási anyagokból folyékony fázisban, finoman elosztott katalizátorokkal először a középolajénak megfelelő forrponttartományú termékeket készítünk, 65 majd e termékeket gázfázisban helytálló
