121353. lajstromszámú szabadalom • Szabadonfutó- és fékszerkezet kerékpárokhoz

2 121353. szerkezet azonban az eddigieknél jóval megbízhatóbb. A rajzon a találmány célszerű megoldási példája látható. Az 5 1. ábra a szerkezet hosszmetszete, a 2. ábra metszet az 1. ábrának II—II vonala szerint. A 3. ábra metszet az 1. ábrának III—III vonala szerint. A 10 4. ábra az egyik fékezőgyűrűt külön szemlélteti. Az 5. ábra a hajtott lánckereket a külső oldalon ágyazó és a fent említett biztonsági szerkezetet hordó tartószerkezetnek 15 kisebbléptékű oldalnézete. A 6. ábra a biztonsági szerkezetet külön szemléltető vázlat. Az 1. és 2. ábrán (1) a kerékpár hátsó futókerekének a kerékpár vázára a szo-20 kásos módon helytállóan felszerelt tengelye, (2) pedig az a kamra, mely a futókerék szokásos golyóscsapágyát fogadja be. (3)-mal a hátsó futókerék agyát, (4)gyel pedig annak drótküllőít jeleztük. 25 A (3) agyon, csavarmenetekkel, az (5) agytoldatot vagy tárcsát rögzítjük és ezt a (6) ellenanyával biztosítjuK. Az (5) tárcsa széle a hajtott (7) lánckerék belső kerületét ágyazza, mely (7) kerékgO nek (8) fogai vannak. A (7) lánckereket a szembenfekvő oldalon külső tartószerkezet ágyazza, mely a (15) karból és a (16) bilincsből áll (5. ábra), mely utóbbi a kerékpárváz egyik, vízszintes (14) villa-85 ágát fogja át és melyet (17) csavarral kötünk a (15) tartókarhoz. A (15) tartókarnak a (7) kerék felé eső oldalon gyűrűalakú (15a) toldata van. A (7) lánckerék tehát az (5) tárcsán és a (15) kar gyűrű-40 alakú (15a) toldatán lazán forgatható. A (7) lánckerék belső falfelületén két, magában véve ismeretes alakú, ékhatású (9), illetve (11) pályasorozat (2. és 3. ábra) van, célszerűen magából a (7) kerék belső 45 falából kimunkálva, az egyik a (10), a másik pedig a (12) görgősorozat számára. Mindkét görgősorozatot a (13) kosár tartja, mint a görgők közötti távtartótest. A (10) görgősorozat a (9) pályákkal 50 és az (5) tárcsával együtt a magába ivévé ismeretes szabadonfutószerkezetet alkotja, mely a (7) lonckeréknek a rendes (x) hajtási irányban (2. ábra) való forgatásakor a (7) kerék és az (5) tárcsa közé 56 szoruló (10) görgőknél fogva hajtási kapcsolatot ad, a kerékpár lábítójának megállásakor azonban a (7) lánckerék a kerékpárfutó kerekével együtt tehetetlenségénél fogva, még továbbforgó (5) tárcsához képest visszamaradván, a (10) gör- 60 gők felszabadulnak és a kerékpár szabadon futhat. A második (12) görgősorozat egy vagy több, a jelen esetben három (18, 19, 20) fékezőgyűrüvel működik együtt. Mind- 65 egyik gyűrűt a 4. ábra módjára szerkesztjük, melyen példaképpen az egyik, (18) gyűrűt külön szemléltettük.. Eszerint a rugalmasság elérésére (23)-nál felhasított gyűrűnek két vagy több, a jelen 70 esetben három (21) szegmenstoldata van. Az utóbbinál fogva a (18) gyűrű, valamint az előbbiekhez hasonló (21b) szegmenstoldatoknál fogva a (20) gyűrű is a (15) tartókar (15a) gyűrűtoldatának (22) 75 kivágásaival (5. ábra), a középső (19) gyűrű pedig hasonló (21a) szegmenstoldatoknál fogva az (5) tárcsának (24) kivágásaival (2. ábra) kapcsolódik. Mint az 5. ábrából látható, a (18) és (20) 80 gyűrűk szegmenstoldatai egyszerűségkedvéért a (15a) gyűrűtoldatnak ugyanazon három kivágásával kapcsolódnak. Az imént leírt kapcsolatok folytán a (18, 20) fékgyűrűk a (15) tartókarhoz 85 kötöttek, tehát helytállóak, a középső (19) fékgyűrű ellenben az (5) tárcsával függvén össze, ezzel együtt forgatható. Ha a kerékpár lábítóját és így a (7) lánckereket a 3. ábrán látható (y) nyíl iránya- 90 ban, vagyis hátrafelé forgatjuk el, akkor a (12) görgők a (11) felfutó pályáknak kisebb görbületű sugarú részeihez szorulnak és beékelődnek s így a (18, 19, 20) fékezőgyűrűket összenyomják, minek- 95 folytán a (19) gyűrű, így egyúttal az (5) tárcsa is, végeredményben tehát a kerékpár futókereke lefékeződik. A (15) tartókar tetszőleges zárszerkezet (25) tokját hordja (5. és 6. ábra), io< melyben a (26) pecek elmozgatható, pl. hosszirányban eltolható, mégpedig úgy, hogy a (26) pecek vége a (7) lánckerék két (8) foga közé hatolhat. A (25) tokba a (27) kulcslyukon át a biztonsági (28) IOÍ kulcs tolható, melynek eltolásával vagy elforgatásával a (26) pecek a (8) fogakkal kapcsolódó helyzetben elreteszelhető. Maga az ezt lehetővé tevő zárszerkezet, mely a találmány tulajdonképpeni lénye- n< gét nem érinti, letszöleges lehet, nevezetesen a kengyeles függőlakatoknál szokásos szerkezetek bármelyikével megegyezhetik és így részletezésre nem szorul; a különbség mindössze az, hogy a függő- HÍ lakatok kengyelének az ismeretes zár-