121341. lajstromszámú szabadalom • Lép a méhek zaklatása és a lépek pergetése nélküli mézelvonásra
2 131341. zott sejtszárny fenéklapja és a kaptár oldalfala határolná. Amennyiben a találmány szerint szerkesztett lépet kettő, vagy több család számára akarnók el"5 helyezni, úgy a lépet a méhcsaládok elválasztására, választófalnak is alkalmazhatjuk, mely esetben egyik méhcsalád a jobb, a másik méhcsalád a bal sejtszárnyat használhatja fel mézbehordásra, tó Az 1. ábra a lép egyik kiviteli alakja, mely egyszárnyú lép keresztmetszetét láttatja. A 2. ábra a lép másik kiviteli alakja, mely tő a kétszárnyú lép keresztmetszetét láttatja. A 3. ábra az 1. ábra szerint szerkesztett lép méhkaptárban elhelyezve. A 4. ábra a 2. ábra szerint szerkesztett 20 lép kiviteli alakja méhkaptárban elhelyezve. Az 5. ábra az 1. és 2. ábrák azon kiviteli alakja, melyben a sejtek fenékfalai a függőleges síktól eltérően ferde irányúak 25 és nem egysíkba esnek, ami altal a sejtek a fenéknyílás felé fokozatosan szűkülnek, valamint a fenéknyílások helyei többféle változatban vannak feltüntetve. A •30 6. ábra az 1. és 2. ábrák azon kiviteli alakja, melyben egyes sejtsorok etető-, itató vályúkkal vannak feltüntetve. (1) jelöli a sejtek oldalfalait, melyek a méz csurgásának megfelelően a (2) jel-85 zésű fenékfal (méz-gát) irányába lejtenek. (3) jelöli a fenékfalon (méz-gáton) alkalmazott nyílást, melyen keresztül a méz a (4) jelzésű mézcsatornába csuroghat. •40 Az 1. ábrán az egyszárnyú lép keresztmetszete látható, melynek (4) jelű mézcsatornája a (2) jelű fenéklap (méz-gát) és a (7) jelű kaptárfal között van elhelyezve. 45 A 2. ábrán a kétszárnyú lép van feltüntetve, melynek (4) jelű mézcsatornája a (2, 2) jelű fenéklap (méz-gát) között van elhelyezve és így mindkét lépszárnyba hordhatnak a méhek mézet. 50 A 3. ábrán az 1. ábra szerinti lép kaptárban elhelyezve látható. Itt egy család részére épített kaptárról van szó, melynek (9) jelzésű röpnyílásától számított utolsó lépe a találmány szerint szerkesz-55 tett lép, mely részben a kaptár hátnyílását hivatott befedni, úgy, hogy ezen túl a méhek nem közlekedhetnek és így nem juthatnak a (4) jelű mézcsatornába, melyet kívülről a (7) jelzésű kaptár-hátnyílást zárólap fed el a külvilágtól. A (4) 60 jelzésű mézcsatornából a méz az (5) jelzésű vályúba csurog, ahonnan lejtés útján a (6) jelzésű mézcsapon keresztül edénybe vezethető a méz. Ezen ábrán a többi (8) jelölésű lép is látható szintén 65 oldalnézeti keresztmetszete szerint, így látható az is, hogy a (9) jelű röpnyílásától a találmány szerint szerkesztett lépig szabadon közlekedhetnek a méhek és abba is hordhatják a mézet. 70 A 4. ábra a 2. ábra szerint szerkesztett kétszárnyú lép kaptárakban elhelyezve látható, mégpedig úgy, hogy az egybeépített (10—18) jelölésű kaptáraknak a 2. ábra szerint szerkesztett közös méz- 75 levezető lépe van. Ugyanis a találmány szerint szerkesztett lépberendezés lehetővé teszi a célszerű kaptárberendezést is, mert csak arra kell törekedni, hogy az egyes méhcsaládoknak akkora kap- 80 táruk legyen, hogy a fiasításnak elegendő legyen, mert a méztér teljesen fölöslegessé vált azáltal, hogy a találmány szerint szerkesztett lép a mézet magából kicsurgatja, ami által az meg nem telhet 85 s így a méheknek állandóan terük van a méz behordására. Ezen rendszerrel átlag félakkora méretű kaptár is elegendő az eddigi kaptárak helyett, ami által lehetővé van téve, hogy sok méhcsaládot 90 kishelyen telepíthetünk. A 4. ábiánfüggőlegesen és vízszintesen három-három kaptársor van elhelyezve, mely kaptársorok természetszerűen növelhetők, illetve csökkenthetők. A (10—15) jelölésű kaptárak 95 nyitva vannak, míg a (16—18) jelölésű kaptárak be vannak zárva. így világosan látható, hogy a kaptáraktól függetlenül is a (4) jelzésű mézcsatorna nyitható, illetve zárható, ami által lehetővé 100 van téve az, hogy a (4) jelölésű mézcsatorna a méhcsaládok zaklatása nélkül kezelhető és viszont a (4) jelű mézcsatornától függetlenül a méhcsalád áttekinthető, kezelhető. 105 Az 5. ábrán az 1. és 2. ábrák azon változatai vannak feltüntetve, melyeknél a sejtek fenékfalai a függőleges síktól eltérnek, ami által elérhető az, hogy a sejtek a mélyebb részénél kezdődőleg 110 a fenéknyílás, illetve (2) jelű mézgát irányába fokozatosan szűkül. Ezen sejtszűkítés lényege az, hogy a méhek ne tudjanak a fenéknyílásig eljutni és esetleg azt befoltozni. A méhek csak az üres 1'5 sejtek fenéknyílásait tudnák befoltozni,