121331. lajstromszámú szabadalom • Gázfejlesztő járművekhez

121331. jön. iehát fölös mennyiségű gőz ne keletkezzék. Ez.! oh' módon érjük el, hogy a Vízieret alacsonyabb hőmérsékletű övben helyezzük el. Első pillanatban hátrányos-5 tnak látszik, hogy a gázfejlesztő legmelegebb övét falazzuk ki, tehát az itt meglévő hőit ne használjuk ki a gőzfejlesztésre. Ez az intézkedés azonban a találmány szerinti kombinációnál különöskép-10 pe-n előnyös. A falazással oly hőszigetelést létesítünk, mely megakadályozza túlságosan nagy hőmennyiségnek a generátoraknából való kisugárzását. Ez azt jelenti, hogy a gázfejlesztő ezen helyén magas 15 hőmérsékletet tartunk fent. Ez a magas hőmérséklet a találmány szerinti további ^rendszabályokkal kapcsolatban előnyösen érvényesül, mer! a túlhevítő térben túlhevített gőz-levegőkeverék a rostélyon át ma-20 'gas hőmérsékletű övbe kerül. Ennek következtében a vízgőz messze menően szétbomlik, tehát a fejlesztett gáz fűtőértéke 'megnövekszik. A túlhevítőiéi- ott van elrendezve, ahol a generátor lehűlése kí-25 Vánaíos és az célszerűen a gázleboesájló •magasságáig ér. Azáltal, liogy a hű a genetálor belső tere felől, a túlhevítőtérhei megy át, a fejlesztett gáz lehűl. Kilün!t-) hogy itt annyi hiő van. még, liogy a gőz-30 levegiőkeverék a legnagyobb mérlékbejn túlhevülhessen. 1 A találmány szerinti kombinációval tehát a következő hatást érjük el: ' A fejlesztett gőz mennyisége a minden-35 kori szükséglethez igazodik. A fejlesztett 'gőz! a levegővel együtt erősen túlhevítjük és ily állapotban vezetjük a gázfejlesztőbe, ahol is egyidejűleg magas hőtnérsékleíet tartunk fent. Ennek megfe-40 lelően a fejlesztett gáz fűtőértéke a nagyobb hidrogént artalom folytán növekszik. Egyidejűleg az adagolást is az eddig Szokásos mértéken jóval túlmenően növelhetjük meg, anélkül, hogy a vízgőz 45 fejlesztése és a levegő-gőzkeverék túlhevítése csökkenne, illetve azzal lépést ne tartana. A túthevítőteret célszerűen akkorára alakítjuk ki, hogy az .alapterületéhez ké-50 pest magas legyen; még pedig a szomszédságábaii elrendezett és a túlhevítőtérhez szükséges meleget közlő gáz összegyűlésére elrendezett gyűrűalakú tér nagyobb átmérőjénél is magasabb, sőt célszerűen 55 tez átmérőnek három- vagy többszöröse legyen. Ilyen módon ugyanis a gázfejlesztőből a túlhevítőtérbe átmenő hőmennyiség számára nagy hőát adási felület adódik, mely hőáíadó felület mindig nagyobb, mini a tűztér és a víztér, valamint 60 a vízfelület és a fölötte lévő g^-levegőkevéré k tere közöttihőátmeneti, illetve hőátádási felület. A túlhevítőtér hőfelvevő felülete a víztér hőfelvevő felületének például kétszerese, vagy többszöröse lehet. A lényeg 65 ugyanis, hogy messzemenő, illetve hatásos 'iúlhevítés csupán abban az esetben lehetséges, amikor gondoskodunk arról, hogy a hő a generátorból, nem a vizén át, hanem csupán a vasfalon, illetve köpeny- 70 felületen keresztül adódjék át a gőz-levegőkeveréknek. Célszerűen gondoskodunk to'vábbá a vízi érben a vízállás magasságának bizonyos mértékérő!. A vízállás magas,ságáirak változtatásával ugyanis a gőzfejlesz- 75 'lés mértékét változtathatjuk és ezzel a fejlesztett gáz hidrogéntartalmát is befolyásolhatjuk. Azáltal tehát, liogy a víztérben a vízállást szabályozzuk, a generátorgáz fűtőértékét állíthatjuk be. 80 A mellékeli rajz a találmány szerinti gázfejleszi ő példaképem foganatosítási alakját szemlélteti. Az (1) generátor aknás kemenceként van kialakííva, mely természetesen lehet 85 négyszög, kör vagy más keresztmietsizetű is, A (2) elgázosíióaknát alul a (3) ros'iélyrudakból levő sík rostély zárja el. Minthogy az egyes rostélyrudak egymástól egyenlő távolságban vannak, ebből követ- 90 kezik, hogy c rostély levegő áláramlási keresztmetszetei egyenletesek. A levegő szokásos módon alulról jut a rostély egész felületére, így tehát az egyenletesen elosztva jut a generátorba a rostély egész ke- 95 reszt metszetén át. A rosiélyrudak mozgathatóan vannak elrendezve, avégett, hogy az átmeneti keresztmetszetek változtathatók legyenek és azonkívül a tüzelőanyagrétegre rázóhatást 100 fej ibessünk ki. A generátornak a rostély fölötti része a (4) falazattal van kibélelve. E falazat magassága az izzó övezet helyzetéhez igazodik, azaz, mint fent említettük, a mindig meglévő izzó övezet ma- 105 gasságában kezdődik a vízköpeny, illetve 'a víziköpeny víztere. Ennélfogva a falazat felső szélével, az akna falának külső oldalián az (5) vízköpeny határos. Ez a köpeny fent, kevéssel, a (6) gázkibocsátó fölé ter- 110 jed. A vízállást az (5) köpenyben a (7) úszószabályozó révén állandóan a (8) szinten tartjuk, úgyhogy a friss víz a (9) víztartályból az úszó által szabályozott menynyiségben folyik hozzá. A (8) vízszint fö- 115 iötti (10) gőztérbe a (11) csatornán át levegőt vezetünk be, A gázfejlesztőbe a vízköpeny felső végén tölcséralakú fal