121329. lajstromszámú szabadalom • Villamos fűtőberendezés
2 131339. Az elektromos hőcellát, illetve vezetőtesteinek alakját, méreteit, egymáshoz, viszonyított térljeli helyzetét, az elektromotoros erő, a periodikus váltakozások: 5 száma, a dielektrikumként, illetve különnemű közegként alkalmazott anyag dielektromos állandója, illetőleg fajellenállása és a hőmennyiség szempontjából szükséges áramerősség határozza meg. A 10 konstrukció kívánalmaihoz képest több elektromos hőaella villamos,an-párhuzamosan kapcsolható. Az elektromos hőoellák vezetőtestei lehelnek egymással párhuzamos,, vagy szét-15 tartó sík, hullámos, vagy görbe felületek, továbbá koncentrikusan rendezett és ugyancsak párhuzamos hengerpalástok, vagy hasábos terek. A legnagyobb értékű "teljesítmény szempontjából az átellenesen 20 szomszédos felületek felváltva a külső áramforrás ellentétes sarkaihoz tartoznak,, tehát lényegileg a kondenzátorok elvi felépítését követik. A villamosan-párhuzamosan kapcsolt 25 elektromos hőcellák vezetőtesteinek felületei, az egyenlő elektromos igénybevétel céljából, párhuzamos felületeknél egymás- tóí egyenlő távolságban,, széttartó felületeknél egymáshoz egyenlő szögben, de min-30 den esei ben pólusonként egyenlő kiterjedésben szerkesztendők. A különnemű közeg akadálytalan áramlását a vezietőfelüleieknek a közeg áramlási irányával való párhuzamossága biztosítja. 85 A hőmennyiség tetszőleges értékű előállítására szolgáló szabályzószerkezet a,z egymással párhuzamos felületű, ellentétes sarkú vezetőtesteknek a merőlegesre vonatkoztatott szembenálló felületi terejdel-40 inéi, egy más kiviteli alakjában — a konteentrikus vezetőtest rendszer kivételével — egymástól való távolságát, a széttartó ' vezetőtesteknek pedig • egymáshoz való szögállását változtatja meg. Ennek következ-és tében a vezetőtestek kondenzátorszerű működése esetén a kapacitás, elektródaszerű működése esetén pedig a közegellenállás váliozik, ami egyben az elektromos értékeknek, tehát az effektusnak a változását 50 is jelenti. A fűtés módja a következő: Amennyiben áramló közegül cseppfolyós testet alkalmazunk, akkor a hőfejlesztőtartályt, a cső vezetékeket és a külső fűtőtesteket a 55 cseppfolyós testtel megtöltjük, amikor is a hő cirkulációját a hőhatás folytán a közegben előálló fajsúlybeli különbség idézi elő. A folyadék hőokozta térfogatnagyobbodásái terjeszkedési tartállyal egyenlítjük ki. Ha áramló közegül cseppfolyós testek 60 gőzét alkalmazzuk, a hőfejlesztőtartályt oly mértékben töltjük meg folyadékkal, hogy abban gőztér létesüljön, a hőoellák vezetőtestei pediig az elektromos áramkör záródása végett a folyadékban elmerül- 65 jenek. Ez esetben a tartályt túlnyomási ellen biztosítjuk, a lecsapódott folyadékot a fűtőtestekből elvezetjük, a tartályra vízállásmut.atót és kazámtápláló berendezést szerelünk. ' 70 Áramló közegül legegyszerűbben vizet, mégpedig az ásványi lerakódások elkerülése végett lágy vizet (desztillált vagy esővize I) használunk. Az elektromos áram természeténél fogva 75 a Legkisebb ellenálláson, a hőcellák folyadékán át záródik s így a fűtőberendezés) egyéb részein élettani hatása nincs. Mindamellett az esetleges zárlati, vagy indukált áramokra való tekintettel a készülék és be- 80 rendezés fém részeit szigetelő anyaggal bevonhatjuk. A rajzon hosszmetszetben vázlatosan, feltüntetett példaképpeni kiviteli alak két részből álló zománcozott fémtartály. A 85 Tartály alsó része (1) magában foglalja a vízszintes rúdtartóként kiképzett fémállványokat (2, 3) s az ezekkel fémesen összeépített, függőleges helyzetű, koncentrikus, hengerpalástalakú, villamosan-párhuzamo- 90 san kapcsolt vezetőtesteiket (2a—b—c) és (3a—b); a szabályozószerkezetet (4 + 5) és folyadékfűiésnél a fenékbe ágyazott visszavezető csőnyílást (6). A csonkakúpalákú, felsőrészen (7) van az elvezető csőnyí- 95 lás (8). Mindkét rész összeillő, átfúrt peremeit (9, 10) csavarok (11) fogják öszsze. A peremek (9, 10) közé nedvességeit szigetelő tömítést illesztünk. Az ellentétes sarkú vezetőtestek közül, az alsó (2a—• 100 b—c) a tartály átfúrt fenéklapjáha tömítéses csavarzattat rögzítetten van beépítve; és a külső áram vezetékkel fémkontaktus (12) köti össze. A felső vezetőtestek (3a —ib) a szabályozószerkezeítel (4, 5) í'üg- 105 gőlegesen mozgathatók s az elektromos áramot a mozgás akadáiytalainsága céljából kontaktushoz (13) kapcsolt, spirálisan megcsavart, rugalmas vezetéken (14) ál kapják. Az egymástól fémesen elszige- 110 telt hengerpalástalakú vezetőtestek (2a—b —c) és (3a—b) egymáshoz viszonyítva is koncentrikusak, átmérőik egyenlő különb.-* ségénél fogva egymásközé illeszkedők ési a szomszédos testek felváltva a külső áram- 115 forrás ellentétes sarkaihoz vannak kapcsolva. A szabályzószerkezettel (4, 5) moa-