121328. lajstromszámú szabadalom • Gyorsjáratú égési erőgép

121328. szében, amikor a fúvóka torkolata még az égési téren kívül van, a dugattyúfenék feleit ellenáramban találja; a befecskendezés második részében pedig, amikor a 5 fúvóka torkolata az égési térbe nyúlik, az •égési anyag-fátyol az égési levegőt az égési téren belül, magában véve ismert módon, az égési levegő örvényeire haránt irányban éri. Az ismertetett elren-10 dezés következtében a legrövidebb gyújtási késés tökéletes elégés mellett következik be. A fúvóka torkolatának magas fekvése és a befecskendezésnek a gyorsjáratú gépeknél bekövetkező korai kez-15 de te azt eredményezik, hogy a fúvóka a befecskendezés kezdetén még nem nyúlik a dugattyútérbc, hanem az égési anyagot abba a forró levegőibe fecskendezi, mely a dugattyúfedél fölé, a nyílás irányában 20 áramlik. ' Amikor azután a dugattyú a belső holtpanti helyzethez mindinkább közeledik, a fúvóka a dugaítyútérbe nyúlik és az égési anyagól, a belépő levegő áramlására, valamint a dugattyútérbeni 25 képződöít örvényre merőlegesen fecskendezi be. A gyújtás a befecskendezés közepet áj áll, körülbelül a fúvókának az égési térbe nyomulása kezdetén, indul meg. Az elégés a dugattyútérben a belső holtponti -30 helyzet elérés előtt folyik le; a dugattyú azt a friss levegőt, mely a gyújtás kezdetén még a dugattyú fölött van a fúvóka mellett, az égési anyag l'átyolára merőlegesein sajtolja a dugattyúd 35 iérbe. A belső holt ponti helyzet elérésié és a befecskendezés befejezte után az elégett és elégetlen keverék a lökettérbe expandál, miközben az elégés, gyorsan és tökéletesen végbemegy. A két befecskendezési mód fentebb ismertetett kombinációja teszi egyáltalán lehetővé, hogy nyugodt járású és telijesen füstmentes elégésű, kicsiny sugárbefec&kendezésű gépekeit építhessünk. 45 A melllékelt rajzok a találmány szerinti gép egyik foganatosítási alakját példáiképpen tüntetik feli. Az 1. ábra a henger 1 >c fe cs kendező- f u v ók ás részének hosszmetszete, amikor a fúvóka 50 'még a dugattyú égési terén kívül! van. A 2. ábra hasonló metszet, a dugattyú égési terébe nyúlíó fúvókával. A 3. ábra a dugattyús henger felülnézete. Az ábrázott megoldásnál a (2) henger-55 'ben járó (1) dugattyú fenekének közepén lekerekített (3) égési tér van (1. ábra), melynek alaprajza kör, (4) oldalfalai pedig tengelyirányú hosszmetszetben kb. félkora l;akiut k. A (3) égési tér a (2) henger belsejével az (5) nyíláson át áll összeköt*- 60 tetésben, mely nyílás lényegesen kisebb a henger átmérőjénél, valamint magának a (3) égési térnek átmérőjénél is. A (6) hengerfejben, az, (1) dugni tyű tengelyében. a (7) fuvókaíest van- melyet 65 fönt a (8) fuvókafedél: fed le (2. ábra). A (7) fuvókaíest középső (9) hosszfuratán 'tányérszelep (10) szára halad keresztül. E szeliep (11) tányérja a (9) csatornát a (7) fuvókaíest torkolatánál zárja le. A fu- 70 vákaiest a (6) hengerfejen túl kissé a (2) henger munkaierébe nyúlik. A (11) szeliepiányért a (12) rugó szorítja ülésére. Az égési anyagot a (8) fuvókafedél, (13) 'középfuratán és a tányérszelep (10) s,zá- 75 'rá nak (14) hosszhornyain át vezetjük be. Az (1) dugattyú kompressziólöketénél, amikor a dugattyú a (6) hengerfedélhez 'közeledik, a dugattyú a fölötte levő levegőit koncentrikus sugárban, a szűkített (5) 80 nyíláson át a (3) égési térbe nyomja, amikoris a fojtás következtében a levegő áramlási sebessége nő. Ekkor a (3) égési 'térben örvények keletkeznek, melyek a 2. ábrába rajzoli nyilak irányában a (4) 85 oldalfaliak felé haladnak. A légsugarak egyúttal a fúvóka torkolata mellett is elhaladónak. Ha most a fátyolfuvóka nyílik, amikoris a (11) iányér a (7) fuvóikatesttől befelé iávolodik, az égési anyag a kelet- 90 kező köralakú hasííékon át, mint az 1. és 2. ábrába rajzolt lapos kúpalakú (15) fátyol, a (3) égési térbe jut. A befecskendezés a fordulatszám szerint 16—30° forgattyús zöggel a felső holtponti helyzet 95 felőit történik. A befecskendezés kezdetén uralkodó viszonyokat, amikor tehát a forgaityúszög a felső holtponti helyzet előtt középériékben 23°, az 1. ábra tünteti fel. A fátyoltól súrolt felületet a 3. ábráin 100 Szakadozott vonalkázás jelzi. Az égési anyag-sugarak tehát a (3) égési térben levő légörvénye kei, melyek a dugattyú tengelyére merőleges gyűrűt alkotnak, e gyűrű valamennyi helyén egyenletesen 105 súrolják. A levegő és az égési anyag tehát még az elégés igen rövid ideje alatlt 'is oly bensően keveredik egymással, hogy áz égési anyag maradéktalanul elég. A valamely ismert módon vezérelt égési 110 anyag-szelep helyeit a fuvókatest torkolatánál gyűrűalakú hasítékot is alkalmazhatunk, melyhez az égési anyagot vezetjük, míg az égési anyag bevezetésének vezérlése másképp történik. 115