121323. lajstromszámú szabadalom • Elektroncsöves moduláló berendezés

121323. 7 (68) ellenállásokon átfolyó egyenirányí­tóit áram a (17) pont előfeszültségét a földhöz képest negatívebbé teszi. Ez az előfeszültség, a (16) ellenálláson és a (13) 5 induktancián át, a (10) modulátor (4) erősítő-vezérlőrácsára kerül és így a modulátor-rács a jelerősséghez képest előfeszültséget kap. Az önműködő telje­sítmény-vezérlés — mint már említet-10 tük — igen kedvező, mivel nem hat figyelemreméltóan a modulátorral össze­függő rezgőkörre. Tetszőleges számú kör alkalmazható a (17) pont előfeszültségének létesítésére, 15 önműködő teljesítményvezérlés céljából. A 12. ábrában a feszültséget, a (65) transzformátor szekundertekercsén át, a (60) diod-anód és a (17) pont közé kap­csoljuk, amely a (67, 68) és (71) ellen-20 állásokon át a (76) diódkatóddal sorba­kapcsolt. Ezeket az ellenállásokat, a rádiófrekvencia-áramok számára, (69) és (70) kondenzátorok söntölik., mely kon­denzátorok mindegyike, audiofrekvenciá-25 nál, igen nagy impedanciájú. A rádió­frekvencia-komponensektől megszabadí­tott, egyenirányított audiofrekvencia­feszültség, mely a (68) ellenállásban lép fel, a (64) cső triod-részének (72) rácsára 30 van kapcsolva. A (64) cső (76) katódja, a (71) ellenálláson át, a földhöz képest pozitív előfeszültséget kap. Ez az élő­feszültség meggátolja a (64) csőben rács­áram keletkezését és a diodot is hatás-35 talanná teszi igen kicsiny jelerősségek­nél, amikor a sztatikai, vagy zörej-inter­ferencia kellemetlen. Az audio-feszültség a (64) cső triod-részében erősödik és a (79) anódból a (73) feszültségelosztóhoz 40 vezettetik, amely az utána következő audiofrekvencia-körökben a teljesítmény szintjét vezérli; a (64) cső teljesítménye önműködően vezérlődik. A sorbakapcsolt (74) és (75) ellenállá-45 sok a (10) és (63) csövek árnyékolórácsai­ba az anódok feszültségéhez képest csök­kentett pozitív feszültséget adnak. Az ismertetett berendezéseknél az elek­tródák szerkezete és száma tág határok 50 között változtatható. A kapcsolási váz­latok öt- és hateleklródás csöveket (pen­tódok és hexodok) szemléltetnek. Járu­lékos elektródákat is alkalmazhatunk a találmány keretén belül és előnyeinek 55 feláldozása nélkül. A 2., 3., 4. és 5. ábrák szerinti kapcso­lásoknál (57)-es és (58)-as tipusú pentód­csöveket használunk. Ezeket a csöveket az jellemzi, hogy egy katódjuk és anód­juk van és ezeket három, egymást kö- to vető, rácsszerű elektróda választja el egymástól. A középső elektróda apró­szemű ernyő, amely az itt ismertetett pentódkörökben a (3) oszcillátor-rács. E csövekben az anóddal szomszédos rács 65 egyforma bőszemű háló, mely modulátor­vezérlőrácsként szolgál csupán akkor, amikor nem kívánnak a modulátorcső­ben nagy körzetű erősítő vezérlést. A legjobb eredmények speciális hat- 70 elektródás csövekkel (hexodokkal) ér­hetők el. Az 1. ábra szerinti elrendezés­nél a (2) rács egyenletes vagy változó szemnagyságú háló lehet; az egyenletes szemnagyságú általában előnyösebb. A 75 (3) és (5) ernyők célszerűen egyenletes, finom szemnagyságú rácsok, vagyis olya­nok, melyeknek szembősége akkora, hogy a következő elektróda áthatása a rácson át kisebb 10%, célszerűen 6%-nál. A (4) 80 rács hálójának kiképzése attól függ, váj­jon nagy erősítést, vagy nagy körzetű erősítésvezérlést kívánnak. Nagyfokú erő­sítésnél a (4) rács célszerűen egyenletes, finom szemnagyságú. Nagy körzetű erő- 85 sítésszabályozáshoz és önműködő telje­sítményvezérléshez a (4) rács szemnagy­sága célszerűen nem egyenletes, hanem végein apró szemektől a közép felé durva szemekig változik. 90 Sok célszerű kapcsolás alkalmas a tel­jesítmény megjavításához, de ezek nem fontosak az ismertetett köröknél. Ezeket az összefüggéseket alább tárjuk fel. A (4) rács, az esetleges (5) ernyő és a 95 (6) anód feszültségét célszerűen úgy vá­lasztjuk meg, hogy az átlagos anódáram, az átlagos ernyőáram fele, vagy az átla­gos katódáram harmada legyen, aholis a katódáram lényegében az ernyő- és 100 anódáram összege. E viszony folytán az anódáram változásainak lényegtelen be­folyásuk van az oszcillátorkör teljesít­ményére. A (2) rács átlagos negatív előfeszült- 105 sége az (1) katódhoz képest, amelyet a (26) vagy (32) ellenállások létesítenek (3—5. és 7—12. ábrák), a (3) oszcillátor­ernyő feszültségének megfelelően akkora, hogy a téráram a csőben lényegében 110 nulla legyen a (2) rácsban fellépő osz­cillátor-feszültség negatív félperiódusai alatt. Ez az oszcillátor-feszültség töké­letes kihasználását, a virtuális katód nagyobb sűrűségét biztosítja és a modu- 115 látort tökéletesíti. Ezt az állapotot az

Next

/
Thumbnails
Contents