121272. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső

Megjelent 1939. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131272. SZÁM. VII, d. OSZTÁLY. — T. 6165. ALAPSZÁM. Kisütőcső. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin. A. bejelentés napja 1938 évi április hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi április hó 8-ika. Ismeretes, hogy elektronkisülési kisütőcsöveknél szigetelőkön, pl. az üvegfalon fellépő szekunderemisszió folytán torzítások léphetnek fel, melyeket általában sztati-5 kus méréssel nem mutathatunk ki, mert azok szóródásos-, illetve mellékkapacitások jelenlétéhez vannak kötve. E; torzítások csak az üzem közben fellépő váltófeszültségek folytán jelentkeznek és kellető metlen recsegésben vagy folyamatos zajban nyilvánulnak és az átvitel jóságát) nagy mértékben befolyásolják. Kitűnt, hogy a káros s ze kundérem isszió főforrása a cső üvegfala. Ez abban kere-15 sendő, hogy az elektronok a katódától az anódához való gyorsulásuknál gyakorlatilag az üvegfalra merőleges irányú sebességet kapnak, úgyhogy különösen akkor, ha az anóda az áramot áteresztő módon 20 van kialakítva, pl. dróthálóból, vagy szitaszövetből áll, nagy sebességgel jutnak az üvegfalra. Ezzel szemben az elektronoknak nincs számottevő sebesség-összetevőjük a cső egyéb szigetelőrészeinek, pl. szi-25 getelő hidak irányában nem rendelkeznek számottevő sebességösszetevővél. Eddig főként két különböző eljárást használtak, hogy a zavaró szekunderemiszsziót kiküszöböljék. Az első módszer meg-30 gátolni igyekszik, hogy elektronok a veszélyes szigetelőrészekhez jussanak (ernyőzés). A második módszer szerint az egyébként emittáló felületeket úgy kezelik, hogy azokon az üzemi feltételek mellett számot-35 tevő szekunderemisszió ne léphessen fel (korommal vagy grafitemulzióval való feketítés). Ezeket az eszközöket azonkívül természetesen együttesen is alkalmazták, így pl. ajánlották, hogy az üvegfelület fekete bevonatát a katódával vagy a föld- ut del villamosan kössék össze. A mai tapasztalatok szerint azonban a felületeknek ekként való kezelése a feladatot nem oldja meg tökéletesen és kielégítően. Ennél a módszernél ugyanis csupán -,5. a szekunderemisszióval létesített legdurvább torzításokat tudjuk kiküszöbölni. Valamennyi ismert módszer azonban, a kisüléshez elvileg szükséges szerkezeti elemeken kívül, újabb járulékos elemeket 50. kíván. Megállapították, hogy a szekunderemiszszió különösen erős, ha az elektronok sugárkévévé egyesítve jiutnak az üvegfalra. A sugaraknak ez a koncentrálása többé-ke- 55. vésbbé azonban mindegyik csőnél, különösen a közvetve fűtött csöveknél fellép és ezt a rács tartókeretének koncentráló hatása létesíti. Ezeket a viszonyokat az 1. ábra kapcsán közelebbről magyarázzuk el. 60 Az 1. ábra kisütőcsövet keresztmetszetben szemléltet, melynél (1) a katódát, (2) a vezérlőrácsot, (3) az árnyékolórácsot, (4) az anódát és (5) az üvegfalat jelenti. A kisülés lényegileg a sugárkévével hatá- 65 rolt körzetre van korlátozva. A koncentráló hatásit az anódfeMlethez merőlegesen futó szokásos (6) hűtőszárny (2. ábra) még növelheti. A 2. ábrából kitűnik, hogy az elektronok görbe (7) pályákon az üvegfal kis (8) foltjára tömörülnek. A szekunderelektronok száma ezzel természetesen növekszik.