121254. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű kisütőcső

Megjelent 1939. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121354. SZÁM. vil/d. OSZTÁLY. P. 9201. ALAPSZÁM. Nagyfeszültségű kisütőcső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég:, Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1937. évi december hó 13-ifca. Németországi elsőbbsége 1936. évi december hó 16-ika. Igen nagy feszültségeknek kisütőcsövek működtetéséhez való alkalmazásánál az a hátrány mutatkozott, hogy igen nagy csőméretek adódnak. A csövek ennek 5 következtében törékenyek és minthogy aránylag igen költségesek is, ez igen nagy hátrányt jelent. A csövek mozgathatóságát, mely tulajdonság különösen besugárzócsöveknél igen fontos, a nagy 10 méretek természetesen erősen csökkentik. A találmány célja az említett hátrányok kiküszöbölése és igen nagy feszültségű kisütőcsövek előállításának lehetővé tétele. 15 A találmány szerinti kisütőcsőnél a vákuumot határoló falnak, legalább az egyik csővégen, a cső tengelyvonalát hengeresen körülvevő, kifelé nyitott oly ránca van, mely egészen a nagyfeszült-20 ségű elektródák közötti feszültségesési tér előttig a vákuumba ér és mely kizárólag szigetelő közeggel van töltve. A találmányt tetszésünk szerinti fajtáj ú nagyfeszültségű kis ütőcsöveknél, pl. rönt-25 gencsöveknél, egyenirányítóknál vagy korpuszkulársugárcsöveknél alkalmazhat j uk. A találmány előnyei különösen oly kisütőcsöveknél érvényesülnek, melyeknek fala magában véve ismert módon oly 30 középrésszel van ellátva, melyben potenciálkülönbségek fel nem léphetnek. Ez az azonospotenciálú rész oly fémgyűrűből állhat, melynek karimáihoz azelektródák közötti feszültségkülönbségeket felvevő 85 szigetelő részeket forrasztjuk. Az azonospotenciálú részt oly fémbevonatok is alkothatják, melyek az üvegfal egy részét elektrosztatikailag árnyékolják, úgyhogy ez a rész állandó potenciálú. Ezek az azonospotenciálú részek a M szigetelő falrészek dielektromos terhelésének maradandó eloszlását teszik lehetővé és ennek következtében megengedik, hogy ezeket a falrészeket ennek az eloszlásnak megfelelő feszültség számára elő- 46 állítsuk, mely általában kisebb annál a feszültségnél, mellyel különben számolnunk kellene. Kitűnt, hogy ekkor a csőhossznak a találmány szerint elrendezett ránc révén lehetővé tett rövidítése na- 60 gyobb azoknál a csöveknél, melyeknek falát azonospotenciálú rész feszültség tekintetében fel nem osztja. Ismeretes már oly röntgencső, mely a katódavég felől a vákuumba érő ránc 56 alakjában, kifelé nyitott üreges testtel van ellátva. Ebben az üreges testben a nem kívánt röntgensugarak elnyeletésére való ellenző helyezkedik el. Ez ismert elrendezés célját a legjobban úgy érjük el, 60 ha az ellenző vagy pedig maga a ránc vezetőanyagból van. Az ellenzőt tartalmazó üreges test ennél az ismert csőnél a röntgencső két elektródáját és a közöttük levő feszültségesési teret veszi körül. Ezzel szemben a találmány szerinti csőnél a ráncok a nagyfeszültségű feszültségesési tér előtt végződnek. Ha a ráncok ezt a teret teljesen vagy részlegesen körülvennék, a szigetelőképességnek: oly arányú javítását, amint ez a találmány célja, nem érhetnők ela