121250. lajstromszámú szabadalom • Eljárás marónátron előállítására
4 121250. művelethez való pép készítéséhez szükséges terméket adja. Az ismertetett eljárás természetesen nem szorítkozik a csupán magyarázat-5 képen adott példákra, hanem a találmány keretein beiül számos módosulat lehetséges. Alapelvét tekintve, a találmány nátriumoxalát előállításából, annak maróvá-10 tételéből és a kiindulási oxalát regenerálásából áll. Rézoxalátot alkalmazva — mondhatnók, hogy a követendő irány rögzítésére —, az eljárást a következő négy 15 részre oszthatjuk: 1. nátriumoxalát készítése; 2. a szüredék ammóniamentesítése; 3. a nátriumoxalát maróvátétele; 4. a kiindulási rézoxalát regenerálása. 20 E műveletek zárt körfolyamot alkotnak, melyben: 1. elhasználunk kiindulási nátriumsót, meszet és valamely savat, pl. sósavat vagy salétromsavat; 25 2. kapunk marónátront, a kiindulási nátriumsó savjának megfelelő kaiciumsót és esetleg a felhasznált savnak (HC1 vagy HN03 ) megfelelő ammóniumsót. A találmány természetesen nem szőrit -30 kőzik rézoxa'át használatára, hanem éppen úgy más fém oxalátokat, így pl. cinkoxalátot, nikkeloxalátot stb. is alkalmazhatunk, feltéve, hogy azok a következő követelményeket teljesítik: 85 1. a kiindulási illó bázis oldatában oldhatók; 2. eme oxalátok fémjeinek oldható sói az alkalmazott illó bázistól fizikai vagy kémiai úton elkülöníthetők és a kör-40 folyam ennek az illó bázisnak visszanyerését vagy újbóli felhasználását teszi lehetővé; 3. e fémek oldható sói a kalciumoxaláttal cserebomlásra képesek; 45 4. a kiindulási fémoxalát regenerálása olyan sav jelenlétében fejeződik be, melynek kalciumsója oldható. Hasonlóképen nátriumklorid mint kiindulási nátriumsó helyett egyéb nátrium-50 sókat, így pl. nitrátokat stb. is használhatunk, feltéve, hogy a használt só savja a kalciummal oldható sót alkot. Szabadalmi igények: 1. A 118687. lajstromszámú törzsszaba-55 dalom 1. igénypontjában védett elj ár ás továbbképzési módja marónátron előállítására oldható nátriumsóból, pl. nátriumkloridból, melyre jellemző, hogy a kiindulási nátriumsónak valamely illó bázist tartalmazó oldatát g ebben az oldatban oldható fémoxaláttal hozzuk össze, mely olyan fémet tartalmaz, melynek oldható sói egyrészt azilló bázistólfizikaivagy kémiai úton, ennek a bázisnak visszanyerése g vagy újbóli felhasználása mellett, elkülöníthetők, másrészt pedig a kalciumoxaláttal cserebomlásra képesek, majd az így kapott nátriumoxalátot szűréssel eltávolítjuk, mésszel maróvá 7 tesszük és a kapott kalciumoxalátot a nátriumoxalát szűrésekor kapott szüredékke! hozzuk össze, amikoris a kiindulási fémoxalát regenerálódik és marónátron keletkezik. 7 2. Az 1. alatt igényelt eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az illó bázis, pl. ammónia visszaszerzéséje gőzt vezetünk a bázist tartalmazó oldatba. 8 3. Az 1. vagy 2. alatt igényelt eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a kalciumoxalát és a nátriumoxalát-szüredék összehozása előtt az illó bázist visszaszerezzük és az oldatot § megsavanyítj uk. 4. Az 1—3. alatt igényelt eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a nátriumklorid és a fémoxalát, előnyösen rézoxalát, közötti reakció 9 létesítésére konyhasóoldathoz száraz rézoxalátot adunk és ammóniagázt vezetünk bele. 5. Az i•—4. alatt igényelt eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, 9 hogy a nátriumklorid és a rézoxalát ammónia jelenlétében történő reakciójának létesítésére rézoxalátot nedves szűrési lepények alakjában adunk a konyhasóoldathoz és ebbe ammónia- n gázt vezetünk. 6. Az 1—5. alatt igényelt eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a nátriumklorid és a rézoxalát ammónia jelenlétében történő reak- 11 ciójának létesítésére száraz vagy nedves rézoxaláthoz szilárd nátriumkloridot, majd tömény ammónia oldatot adunk. 7. Az 1—6. alatt igényelt eljárás foga- 1 natosítási módja, melyre jellemző, hogy a nátriumklorid és a rézoxalát ammónia jelenlétében történő reakciójának létesítésére nátriumkloridot tömény ammóniaoldathoz adunk és 1
