121247. lajstromszámú szabadalom • Hajítólövedékekhez való gyujtó
121247. a lövedék felcsapódása ebbe az időpontba esik, a felcsapódáskor tehetetlensége folytán helyzetéből kieső golyó szabaddá teszi a (13) gyujtószegtartó mozgását, utóbbi a 5 (11) rugó hatása alatt az ugyancsak pontozottan rajzolt helyzetbe ugrik, a gyujtószeg pedig a gyutacsba szúr és azt gyújtja. Látható, hogy ha a biztosítás oldása 10 után az elhajító, pl. a lövedéket véletlenül elejti, az nem robbanhatna fel, mivel az elejtés pillanatától az elhajító közelében való felütődés pillanatáig elmúlt idő rövidebb volna, mint 2 másodperc. A 15 golyó ugyan az ütődés folytán stabilis helyzetből kimozdulna, de a gyujtószeg egyszerűen a (35) időzítőkorongba nyomulna be és ezzel az óraművet leállítaná. Teljesen azonos módon annak sincs 20 jelentősége, ha a lövedék valamely közeli, a röppálya útjában fekvő tárgyba ütődik, mivel az csupán 2 másodperccel az eldobás után robbanhat. Eme, pl. 2 másodpercnyi minimális röpidő minden esetben 25 biztosítja, hogy a lövedéket elhajító személy a lövedék robbanásának időpontjában a veszélyes körzeten kívül legyen. Ugyancsak nincs jelentősége annak, ha a lövedéket elhajító a kezével az elhajító 30 mozdulatnál véletlenül valamibe beleütközik, még akkor sem, ha a lövedék kiesik a kezéből, mivel a gyújtóberendezés kiváltásánál csak az első felütődésnek van szerepe, mert mihelyt a (16) golyó 35 a helyzetéből elmozdul, az ütőszeg azonnal beékelődik a (35) időzítőkorongba és ezzel a lövedék további kezelése teljesen veszélytelenné válik, úgyhogy effajta lövedékeket összegyüjthetik és azokat az 40 előállító gyárban újból használatra alkalmassá tehetik. Effajta lövedékek az egész gyújtó szétszedése nélkül míátr nem használhatók. A gyujtószegnek az időzítőkorongba 45 való berágódása, illetve beékelődése folytán előálló teljes elreteszelődés következik be akkor is, ha a lövedéket túl messze dobták, — ha a röpidő pl. meghaladja a 8 másodpercet — va,gy pedig ha valamely 50 körülmény folytán a lövedék a fent említett 6 másodpercnyi időtartam alatt nem robban. Általában a lövedék az eldobás pillanatától számított, pl. 8 másodpercen túl már nem gyújtható, függetlenül attól, 55 hogy e 8 másodperc alatt mi történt vele. Világos, hogy a (16) golyó helyett valamely más alkalmasan kialakított, súlypontjának kis elmozdulásakor stabilis, nagyobb elmozdulásakor ellenben labilis egyensúlyban lévő testet is áíkalrnazha- ( tunk anélkül, hogy ez a találmány keretén kívül esne. A test, illetve a (16) golyó ágyazásához továbbá a (18) csúcs helyett szintén ülőket használhatunk, vagy pl. eme ülőkéket t a golyó felületén kialakított mélyedések alakjában is alkalmazhatjuk, amelyeket azután csúcsok közéi ágyazhatunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Hajítólövedékhez való csapódó gyújtó egymással szemben rugóerővel feszített gyújtóelemekkel, továbbá szállítási biztosítással és a dobáskor önműködően kiváltódó óraművel időzített röppályabiztosítással és ugyancsak időzített, va- 7 lamint előre nemi látott helytelen dobási folyamatnál önműködően bekövetkező újbóli elreteszeléissel, melyre jellemző, hogy az egymással szemben feszített, egyrészt, a gyujtószeget és másrészt a t gyutacsot hordó gyu.j lőelemeket közéjük beiktatott test, amiely vialamely rugóerőre vonatkoztatva súlypontjának kis elmozdulásaival szemben stabilis, nagyobb elmozdulásaival szemben labi- s lis egyensúlyban van, a lövedék felütődéséig egymástól távol tartja és hogy e testet szállítási állapotban és a biztosításnak kézzel foganatosítandó oldásáig a felületének több pontjára g támaszkodó, a biztosítás oldásakor elmozduló karok idő előtti helyzetváltozással szemben biztosítják, ellenben a biztosítás oldása után gyakorlatilag tetszőleges irányú löikéssel egyensúlyi 8 helyzetéből kimozdítható és ezzel a rugóerő hatása alatt álló gyujtőelemek útját a gyújtáshoz felszabadítja. 2. Az 1. igénypont szerinti csapódó gyújtó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy 1 a gyújtóeleineket egymástól távolltartó test forgási test. 3. Az 1. igénypont szerinti csapódó gyújtó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a gyuj,tóelemeket egymástól távoltartó i testnek legalább egy szimimetria síkja van. 4. Az 1. igénypont szerinti csapódó gyújtó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a gyújtóelemeket egymástól távoltartó 1 test golyó. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti csapódó gyújtó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a stabilis egyensúlyban lévő, a gyújtási eleméket egy- 1 mástól távoltartó test akként van leg-