121247. lajstromszámú szabadalom • Hajítólövedékekhez való gyujtó

12124:1. volításának pillanatáig elmozdítható karokkal időelőtti helyzetváltozásával szentben biztosítjuk. Mivel a gyujtószeg iitját a gyutacs felé 5 önmagában ismert módon elrendezett óramű csupán az eldobástól számított előre meghatározott idő ntán teszi szabaddá és ugyancsak előre meghatározott idő után újból végérvényesen elzárja, a robbantó-10 töltet gyújtása felütődés folytán egyáltalán csupán előre meghatározott Időben és idő alatt lehetséges, mégpedig oly idő alatt, amely kizárja, hogy a hajító személy a robbanó gránát közelében legyen. 15 Az összes többi esetben, amikor a biztosítás oldása után. a lövedék véletlenül valamely tárgyhoz, vagy a talajra ütődik és ha eme ütődés elég nagy ahhoz, hogy a gyujtóelemek közé beiktatott íe.s-20 tet stabilis helyzetéből labilis helyzetébe hozza és ezzel a gyujtószeget szabaddá tegye, utóbbi egyszerűen az útját elzáró reteszbe fúródik anélkül, hogy a gyutacsot elérhetné. A lövedék ekkor mű'köd-25 tetésre alkalmatlanná válik, úgyhogy a későbbi gyújtás kizárt és a lövedék veszély nélkül esetleg a gyárnak visszaküldhető. A találmány tárgyát a mellékelt raj-SC zon szemléltetett kiviteli példa alapján bővebben ismertetjük: Az 1. ábra szerint a (.10) gyujtószeg nyugalmi helyzetében a (11) rugóval terhelten a (12) gyutaccsal áll szemben. A 35 (11) rugó tehát egyrészt a (13) gyujtószegtartóra és másrészt a (14) hídra támaszkodik, amely utóbbi a külső (15) gyujtóköpennyel van helytállóan összekötve. A (13) gyujtószegtartó tehát a 40 rugóerő folytán a (12) gyutacs felé mozdulna és a (12) gyutacsot a gyujtószeg megszrírná, ha a gyujtószegtartót a közéje és a (14) híd közé iktatott test, pl. a (16) golyó nem akadályozná. E (16) 45 golyó akként van ágyazva, hogy tehetetlenségi erők folytán, amelyek a lövedék felcsapódásakor a golyóra hatnak, helyzetéből kimozdul és ezzel a gyujtószegtarlónak a gyújtáshoz szükséges já-50 íékot szabaddá teszi. Mivel emie tehetetlenségi erők a golyóra elvben minden irányból hathatnak és másrészt a felütődési érzékenységnek lehetőleg nagynak kell lennie, a jelen kiviteli példánál a 55 golyót akként ágyaztuk, hogy azt egyrészt az igen kis (17) ülőke ós az ezzel szemben álló (18) csúcsra, ható (11) rugó nyomása tartja. A (16) golyó tehát ekként a (11) rugóval szemben stabilis egyensúlyban van, ellenben e stabilis egyensúlyi hely- 60 zetből az ülőke nagyságához és a (11) rugóerőhöz mért megfelelő erővel gyakorlatilag minden irányból labilis egyensúlyi helyzetbe vihető, amikoris önmagától annyira eltolódik, hogy a gyújtáshoz 65 szükséges út szabaddá válik. Mivel a (11) rugónak a gyújtáshoz elég erősnek kell lennie, a (17) ülőke nagyságának megválasztásával mind az erő, mind pedig az út nagyságát meghatároz- 70 hatjuk, amely a golyónak a labilis egyensúlyi helyzetbe való átvitelére szükséges. Ezzel tehát a felcsapódási érzékenységet tetszőlegesen fokozhatjuk és tényleg ezen az úton gyakorlatilag igen jó eredményt 75 érhetünk el. Hogy azonban ezt a nagyfokú és minden irányba ható felcsapódási érzékenységet kihasználhassuk, a golyónak szállításkor stabilis egyensúlyhelyzetben való 80 tartláiSa végett a (19) karokat rendeztük el, amelyek a golyót több további ponton támasztják meg". E (19) karok a hüvelyalakú (20) résszel és a (21) retesszel, összefüggő rendszert 8") alkotnak, a biztosítórendszert, amely a (22) rugó hatása alatt áll, amely utóbbi a (14) 'híd alsó részére, illetve a külső (15) gyujtóköpenyre támaszkodik és arra törekszik, hogy a (19, 20) és (21) biztosító- 90 rendszert lefelé mozgassa el. E mozgásban azonban a két egymással szemben fekvő (23) bütyök akadályozza, amelyek a felső elfordítható (24) gyujtórésszel és ezen át a (25) kézi vezérlőemelővel van- 95 nak szilárdan összekötve. E bütykök a hüvelyalakú (20) részben megfelelően elrendezett (26) kimetszésekbe nyúlnak, melyeknek, miként a 2. ábrán látható, általában Tízszintesen haladó része és fer- 100 dén felfelé irányuló elágazása van. A (13) és (20) részek között a (20) részen további gyengén kúpos (27) hüvely akként van megerősítve, hogy alsó széle a (26) kimetszés vízszintesen haladó részé- 105 nek magasságában fekszik. E lefelé gyengén kúpos (27) hüvelynek a (20) rész (28) kimetszésével szemben (29) mélyedése van, úgyhogy e helynél a (27) és (20) hüvelyek távolsága egymástól valamivel 110 nagyobb, mint az összes többi helyeknél. A bütykök akként vannak elrendezve, hogy azok a (30) tartójuknak rugóhatása folytán a (27) hüvelyre felfekszenek, amikoris ebben a helyzetben a (19, 20) és 115 (21) biztosítórendszert a (22) rugó erejével