121233. lajstromszámú szabadalom • Elektrografáló eljárás és berendezés annak foganatosítására

121333. 5 gású mozgóképek vetítésére alkalmazni kell. Végül a felrajzolt képet le kell a fel­vevő lemezről törölni és a lemezen lévő esetleges töltéseket semlegesítemi kell. A 5 letörlést .pl. úgy eszközölhetjük, hogy a felfogó lemezre a 2. ábrán feltüntetett (20) tű&zelepen át kesikeny légáramot irá­nyítunk és a bebocsátott levegőt a porré­szecskékkel együtt a (14b) csőtoldaton el-10 szívjuk; utóbbiakat adott esetben a (15) tartányba vezethetjük vissza. A semlege­sítést alkalmas ionforrással, pl. Kuns­mann-féle izzóanódával végezhetjük, ame­lyet a lemez közelében a letörlési és fieli-15 rajzolási szakaszok között helyezünk el. AÍZ eljárás menetének szemléltetésére alkalmas a 3. ábra, mely az áttekinthető­ség céljából részben kitört fedelű (8) kam­rának a (9) tengely irányában! nézetét 20 ábrázolja, a (19) lencserendszer felől nézve, de ennek és a szemléltetés szem­pontjából lényegtelen egyéb részeknek el­hagyásával. A (8) kamra (a) helyén lát­ható az (1) Braun-cső keresztmetszete és 25 ebben az eltérítő (7) és (7a) lemezpár, valamint a közepén lyukkal ellátott (6) diafragma. Itt történik a láthatatlan vil­lamos képnek az átlátszó (11) szigetelő­lemezre való felrajzolása, mely lemez a 30 nyíl irányában forogván, a láthatatlan ké­pek a (b) helyen a (15) tartányból rájuk kerülő porral előhívódnak. A továbbha­ladó látható képek kivetítése a (c) helyen, a (13a) ablakon át történik, letörlésük a 35 (d) helyen, a (20) tűsizelepen át beáramló lég- vagy gázáram segélyével, a (11) fel­fogófelület semlegesítése pedig a (d) és (a) helyek közt a házban elrendezett (21) izzóanódával. Í0 A fenti példában ismertetett eljáráson és berendezésen az elektrografálásra vo­natkozó fenitidézett szabadalmakban javah­solt módosításokat is célszerűen alkal­mazhatjuk. A villamos feljegyzést nemr 45 csak villamosan semleges felfogóf|elületre, hanem akként is eszközölhetjük, hogy a felfogófelületet előzetesen egyenletesen fel­töltjük olyan villamos töltéssel, melynek előjele a villamos sugár töltésével, ellenr 50 kőző és a villamos képet a felvitt tölté­sek részleges letörlésével állatjuk elő («tör­léssel való rajzolás®). A (11) lemez hátlap­ját célszerűen átlátszó fémbevonattal lát­juk el és e fémbevonatot vagy anódpotenr 55 ciálon vagy annál nagyobb pozitív poten­ciálon tartjuk. A (13) és (13a) ablakoknak a (11) tárcsa fjeié néző felületét szinténi átlátszó fémbevonattal láthatjuk el és eze­• ket a bevonatokat anódpotenciálra vagy más, a rájuk való előhívóporlerakodá)s 60 meggátlására alkalmas potenciálra kap­csolhatjuk és az előhívópornak nem kívá­natos helyekre való jutását a (8) burko­latban alkalmas helyeken elhelyezett és adott esetben a kellő potenciálra kapcsolt 65 ellenzőkkel, illetve ernyőkkel gátolhatjuk meg, ha alkalmazásuk szükségesnek mu­tatkozik. Ugyan e célbői a (14b) leszívó­csőcsonk környezetében vagy torkolatában is elhelyezhetünk egy vagy több olyan 70 elektródát, melyek a (11) tárcsáról le­fujt pornak a leszívócsőbe való terelésére alkalmasak és a (11) tárcsához igen kői­zel nyúló, a (8) burkolat belső falfelüle­tén kiképzett bordákkal együtt (melyek 75 más helyeken is alkalmazhatók) biztosít­ják azt, hogy az előhívópor a berendezés, működésében zavarokat ne okozzon. Mind­ezen segédberendezések alkata és kikép­zése természetesen az előhívótérben ural- 80 bodó nyomástól és egyéb körülményektől függően igen különböző lehet. A (12) fém­ernyő helyett alkalmazhatunk, mint már fentebb kifejtettük, finom szövésű fémszitát; ha ezt anódpotenciálon és a (11) lemez fém- 85 bevonatát magasabb potenciá'on tartjuk, ak­kor a lemez és a szita között olyan villa­mos teret létesítettünk, amely az elektro­nokat a lemez felé gyorsítja, az esetleges pozitív ionokat pedig attól eltávolítja. A 90 (11) lemezt nemcsak folytonos, hanem sza­kaszos mozgással is továbbíthatjuk; ez esetben a Braun-csőben két lemezpárt al­kalmazunk és a katódsugárnak két egy­másra merőleges irányú eltérítésével a 95 szokásos módon az egész képet a megállí­tott felvevő lemezre felrajzoltatjuk s az­után a lemezt egy képszélességgel ugrás­szerűen elforgatjuk. Ebben az esetben a képek vetítése a mozgóiképtechnikából is- 100 méretes módon, optikai kiegyenlítés nél­kül történhet. Az 1. ábrán feltüntetett köz­vetlen fűtésű (2) katóda helyett a gyakor­latban célszerűen közvetett fűtésű kaitó­dát használunk. Ezek szerkezete a szaik- 105 irodalomból ismeretes; használatuk bősé­ges emissziójuk és egyéb kedvező tulajdon*­ságaik folytán előnyös. Hasonló okoknál fogva előnyös a közvetett fűtésű izzókató­dák használata is, melyek ionforrásként 110 vagy a felfogófelületet semlegesítő, vagy egyenletesen feltöltő szervekként használ­hatók. A fentiekben olyan berendezést ismer­tettünk, amelynél az egész körfolyamat: 115 az elektrogramm feljegyzése, előhívása, szemléltetése, letörlése és semlegesítése csökkentett nyomású térben történik. Le-

Next

/
Thumbnails
Contents