121233. lajstromszámú szabadalom • Elektrografáló eljárás és berendezés annak foganatosítására
121233. 3 bot csak egy-egy képsor mentén vezetjük végig és a sorokat a felfogó felületnek erre merőleges irányú elmozgatásával rakjuk egymás mellé, akkor úgy járhatunk 5 el, hogy a felfogófelület előtt legalább felületileg vezető ernyőt, például fémernyőt helyezünk el, amelyen csupán egyetlen sor szélességével egyenlő szélességű, a felfogófelület mozgására merőleges irányú, 10 hasi lék van és a katódasugarat erre a hasíiékra irányítjuk, úgy, hogy a sugár a a képsorokat a hasítékon keresztül a felíogófelületre akadály nélkül felrajzolhatja, a már felrajzolt sorokat azonban a vezető 15 ernyő, pl. a fémernyő, a pozitív ionokkal szemben leárnyékolja. Elrendezhetünk a felfogófelület előtt finom szövésű fémszitát is, amelyre negatív feszültséget kapcsolunk, s evvel a pozitív ionokat a felfogó •20 ernyőtől távoltartjuk. Ezt a javaslatot már a 97.970 sz. szabadalom ismerteti, míg azonban az ott fennforgó esetben, midőn a fclfogófelület a katódasugárcső görbefelületű homlokfala, ennek technikai l'5 megvalósítása nehézségekkel jár, addig a jelen esetben ezek a nehézségek elesnek és a fémszitát a felfogófelülethez egészieaí közel és evvel párhuzamosan könnyű elrendezni. Egy további lehetőség az, hogy 80 az elektrografálást nem elektronsugárral, hanem pozitív ionokból álló villamos sugárral eszközöljük. Ezeknek ionizáló hatása tudvalevőleg sokkal kisebb, mint az elektronoké és a viszonyok kellő megvá. 85 lasztásával elérhetjük, hogy az ionsugár ne termeljen ütközés átlal szekunder elektronokat. Ionforrásul alkalmazhatjuk pl. a fizikai vizsgálati célokra használatos és a 116.685 sz. szabadalom leírásában emlí-40 tett földalkáli vagy alkálioxidtartalmú vasoxiddal bevont úgynevezett Kunsmannféle izzóanódákat. Ha a berendezésnek a villamos sugarat tartalmazó részében nincsen nagyfokú vákuum, úgy is járhatunk 45 el, hogy izzókatóda és anóda között segédkisülést tartunk fel, amely pozitív ionokat termel, s ebből szívjuk ki negatív feszültségre kapcsolt elektródával a pozitív ionokat. Ugy is eljárhatunk, hogy a segéd-50 kisülést nagyobb nyomású térben állítjuk elő, az abból kiszívott ionok azután olyan kis nyíláson át jutnak a berendezés másik részébe, hogy ottan alkalmas légszivattyú segítségével olyan kis nyomást 55 tarthatunk fenn, amelynél az ionok egymással vagy a semleges gázmolekulákkal, már nem ütköznek. Megjegyezzük, hogy ionnyaláboknak segédkisülésből kiszívott ionokkal való előállítása, továbbá kisebb nyomású térbe való átterelése is, önmagában már ismeretes. 60 Akár ion-, akár elektronsugárral dol'gozunk, a berendezést célszerű elektronoptikai szervekkel ellátni, amelyek a sugárnak a felfogófelületre való összpontosítását eszközlik. Alkalmazhatunk 65 villamos elektronoptikát, pl. fémhengereket, nyílással ellátott fémernyőket stb., avagy permanens mágnesekből vagy mágnesező tekercsekből alkotott mágneses optikát, avagy a kettő kombinációját is. Az 70 ilyen elektronoptikai berendezések a szakirodalomból, pl. Brüche u. Scherzer: «(íeometrische EIektronenoptik» című művéből, önmagukban véve szintén ismeretesek. Felfogófelület gyanánt jól szigetelő 75 anyagból való lemezt, hártyát vagy szalagot alkalmazhatunk. A felfogófelület lehet átlátszatlan (mint pl. a keménygumi), vagy átlátszó (mint pl. az acetyloelluloze, vagy a kereskedelemben «Plexiglas» né- 80 ven kapható, üveghez hasonló, de hajlítható és csak kb. 1.18 fajsúlyú acrylotműanyag, melynek dielektromos állandója kb. 3—3.6, és rugalmassági modulusa 20 C°-on kb. 280 kg/mm2 . Ha a képeket veti- 85 lésben kívánjuk szemléltetni, az előbbi! esetben rávilágító, az utóbbi esetben átvilágító vetítést alkalmazunk. Az elektro*grammok előhívása az ismeretes módon, pl. a felfogófelületre juttatott finom,egyen- 90 letes szemcsenagyságú, poralakú anyaggal történhet, amelynek az elektrogramméval ellenkező előjelű villamos töltése van. A találmány szerinti eljárást és az annak foganatosítására alkalmas berendezést 95 néhány példaképpeni foganatosítási alakjukban alantiakbain a csatolt vázlatos rajzokkal kapcsolatban részletesebben ismertetjük. A rajzokon az 1. ábra a berendezésnek vízszintes, a IQO 2. ábra annak függőleges, hossz-, illetve keresztmetszetét mutatja, a képösszerakó tárcsa tengelyén átmenő metszetekben, a 3. ábra a berendezés vázlatos tengelyirányú nézete. 105 Mint az 1. ábrán látható, a berendezés egy Braun-féle csőnek és a villamos feljegyzés foganatosítására való tulajdonképem berendezésnek (feljegyző kamrának) egyesítéséből áll. A Braun-féle cső fel- 110 építése a szokásos: (1) maga a cső, (2) az izzókatóda, (3) a "koncentrálásra és intenzitás-vezérlésre használt és ennék megfelelően a képfeszültségre kapcsolandó Wlehnelt-henger, (4) egy lyukas segéd- 115
