121231. lajstromszámú szabadalom • Védőberendezés szárnyas növénykártevő rovarok, pl. szőlő- és almamoly ellen

Megjelent 1939. évi augusztus hó 16-án. KAÖYAR XTHlLYI #EggJ| SZABADALMI WRrtSÁfi SZABADALMI LEÍRÁS 121231. SZÁM X/b. OSZTÁLY. — H. 10400. ALAPSZÁM. Védőberendezés szárnyas növénykártevő rovarok, pl. szőlő- és almamoly ellen. Háry Dezső kántortanító, Gönyü (Győr m,). A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 13-ika. A találmány célja a szárnyas növényi kártevő rovarok elleni, aranylag egy­szerűen alkalmazható és hatásos védő­berendezés létesítése. Az alábbiakban a 5 találmányt két veszedelmes kártevő ro­varfajta : a szőlő: és almamoly elleni véde­kezés kapcsán ismertetjük, magától érte­tődik azonban, hogy a találmany egyéb kártevő rovarok elleni védekezésre is 10 megfelelően alkalmazható. A találmány szempontjából főleg csak a szárnyas rovarok, elleni védekezés jön figyelembe, mert a találmány a fénynek a rovarokra gyakorolt vonzóerejét használja fel és a 15 rovaroknak röpködésük során előidézett fogvatartását alkalmazza. Tudvalévő, hogy különösen a szőlő­müvelésnek a szőlőmoly folytán szenve­dett kárt ét elev bizonyos esetekben a 80— 20 90%-ot is meghaladja, amihez hozzájárul még az, hogy pl. a keresztes molynak a legnagyobb pusztítást végző első és máso­sik nemzedékén kívül még egy harmadik, sőt egyes videkeken negyedik nemzedékre 2J5 is kifejlődik. Voltak esetek, melyekben a szőlőt kellő védekezés hijján l(J0%-os kár is érte. Nyilvánvaló tehát, hogy rend­kívül nagy fontosságú gazdasági feladat­tal állunk szemben, melyet eddigelé való-30 ban hatásosan megoldani nem sikerült, ! mert a szőlőmoly elleni védekezésnek eddigelé aránylag még legjobban bevált módja, nevezetesen a védőfolyadékokkal váló fürtpermetezés nem tudott minden 38 esetben kielégítő védelmet nyújtani. Ez­t tel szemben a találmány az eddigi véde­kezés mellett vagy helyett alkalmazva a szőlőnek a szőlőmoly elleni teljes védel­mét biztosítja. A szőlőmoly hoz hasonló károkat okoz a gyümölcsfáknál az almamoly, mely mindenütt el van terjedve és mind az almában, mind pedig a körtében, bizo­nyos esetekben a kajszinbarackban is nagy károkat okoz, sőt egyes helyeken 45? annyira elhatalmasodik, hogy az alma­termelést szinte lehetetlenné teszi. Az almamoly elleni védekezés eddigi módja (a gyümölcsfák permetezése, a fa tör­zsökének helyenkent rovarirtószerrel való Bft' bemázolása, ronggyal vagy szalmával való bekötözése stb.) szintén nem tudott kielégítő védelmet nyújtani. A találmány az almamoly ellen is teljesen hatásos védelmet biztosít. 55' A találmányt mindenekelőtt a szabad­ban, a védendő növény körzetében fel­állított tartón megerősített, tetszőleges fényforrás és a rovarokat fogvatartó, ragadós anyagnak, különösen ú. n. légy- 60-enyvnek a fényforrás körzetében alkal­mazott hordozója jellemzi. Ha fény­forrásul lámpát, pl. villamos izzólámpát vagy folyékony égőanyaggal, pl. petró­leummal működő viharlámpát alkalma- 65-zunk, az üzemköltség tekintetében figye­lembe veendő, hogy nappali használatról egyáltalán nincsen szó, miután a szóban­forgó rovarok csak az esti, illetve éjje'i órákban jelentkeznek. Figyelembe veen- 7ö> dő továbbá az az előny, hogy a talál­mány szerinti védőberendezés használata a tisztításon és a fényforrás beiktatásán kívül egyéb munkálatokat, mint am'lyen

Next

/
Thumbnails
Contents