121221. lajstromszámú szabadalom • Vákuumot tömítő kötés fém- és kerámiai részek között és eljárás előállítására

2 1^1221. vázlatosan mutatja. Például <frequenta» néven ismeretes kerámiai anyagból lévő(l) szigetelő test a (2) áramvezetővel a vele összekötött (3) rész közbeiktatásával egv-5 részt és másrészt a (1) edény fallal a cső»alakú (5) és (6) fémrészekkel van össze,kötve. Az (1, 5), illelve (6) részek között (7) tág és (8) szűk liézag van. A (7) résziben, miként már említettük, a íorrasz-10 anyagLartalékot, pl. ezüstöt, helyezzük el. Ezi a hézag pl. 1 mm vastag. Az alatta lévő szűk (8) hézagot célszerűen 0.2 mm vastagra válaszunk. A fémrészek és a szigetelő hevítésével a forraszanyagot megömleszt-15 jük, úgyhogy az a (8) hézagba folyik és a kihűlés után megkeményedik. A forrasztási helyeknek a vákuumedény gáztartalmával szembeni védelmére a (9), illetve (10) vályúkba, pl. talkumból és boraxból 20 álló keveréket helyezünk, mely a hevítéskor annyira meglágyul, hogy a kerámiai és a fémrészek között az edény gáztartalmával szemben kielégítően tömítő kötést ad. Hogy a forrasz anyagának a 25 szennyezését elkerüljük, általában célszerű, hogy ha eme; védőanyagot a forrasz anyagának bevitele előtt olvasztással oly alakba hozzuk, mely a íémrészhiez tapad és nem porzódik. Talkuni és borax 80 helyett egyéb email- vagv üveganyagot is használhatunk. Bizonyos körülmények között célszerű, ha ezt a védőanyagot akkor is a kerámiai részre visszük fel, ha a forrasz anyagá-35 nak felvételére, való vájat nem a kerámiai részen, hanem a fémrészen van kialakítva. Az eljárás különösen bevált, ha a szigetelőrész és fémrész felületét az összeillesztés előtt a (9) ési (10) vályúk körzetében 40 üvegy- vagy emailszerű bevonattal láttuk el, mert ebben az esetben hevítésre e két réS|Z között igen könnyen kielégítően tömítő kötést lehet előállítani anélkül, hogy éhhez sokkal magasabb hőmérsékletre 45 volna szükségünk, mint amit a forrasz miegömlesztésére kell használnunk. Mivel a hevítésnél az (5) és (6) csövek jobban tágulnak, mint az j'l) kerámiai cső, a kemencében a hevítéskor a (8) 50 hézag nagyobbodik. Ennélfogva általában nem szükséges, hogy a kerámiai részeket és a csöveket akként méretezzék, hogy hideg állapotban is mintegy 0.2 mm szélességű hézag adódjék. Hogy a hézag ne 55 legyen túl nagy — amikoris fennáll annak a veszélye, hogy az egész forrasz a szűk hézag alján kifolyik —, ajánlatos, hogy a csöveket vas helyett olyan vas-nikkel ötvözetből állítsuk elő, melyeknek a kiteirjedési együtthatója a kerámiai részeké- 60 tői lehetőleg csak kis mértékben különbözzék. A fémcsőnek a falvastagságát lehetőleg kicsire kell választanunk, pl. 0.3—2 mm vastagságra, hogy- az összehúzódáskor fel- 65 lépő erők a szigetelőanyagot el ne roncsolják. A (3) és (3. -1) és\(6), illetve (11) és (12; részek közötti íorraszköLések különösebb nehézségei nem okoznak, ha megfelelő kialakítással és forrasztás köz- 70 beni hű iéssel arról gondoskodunk, hogy a forrasz anyagának megmerevedése után a fémrészek nem hevülnek fel oly mértékben, hogy a (9) és (10)-nél lévő tömítési helyek ezáltal kárt szenvednének. 75 Mivel a találmány értelmében az eljárást villamos kemencében, pl. védőgáz jelenlétében foganatosíthatjuk, meg van a lehetősége annak is, hogy a (11) és (12) forrasztásokat a (8) forraszkötés és a 80 és (10) védőtömítés előtt állítsuk elő, inert ebben az esetben később a vákuumtérrel összeköttetésbe jutó fémrészek tiszták maradnák. A (11) forraszkötés előzetes előállításának még az az előnye, hogy az 85 az (5) fémcsövet a helyes helyzetében tartja. A megtámasztás az ábra szerint a (13) tárcsával, vagy pedig az (5) csövön kialakított vállrésszel foganatosítható, Az . (1) kerámiai cső alsó végét a (6) csőhöz 90 (14) hasított gyűrűvel rögzíthetjük. Hasonló elrendezést használhatunk a felső (5) cső megtámasztására is. Szabadalmi igénypontok: 1. Vákuumot tömítő, célszerűen fémes 95 forraszanyaggal létesített kötés fém- és kerémiai részek között, melyre jellemző, hogy a kötés helyén szűk hézag van kialakítva, mely e hely fölött a forraszanyagkészlet feívevésére a lkai- 100 mas módon bővített. 2. Eljárás az 1. igénypontban védett vákuumot tömítő kötés előállítására, melyre jellemző, hogy a hézag felső részén, célszerűen a fémrész vájatában elren- 105 dezett forraszkészletet a fém- és kerámiai részek összeillesztése utánmegömlesztjük. 3. Eljárás az 1. igénypontban védett vákuumot tömítő kötés előállítására és 110 a 2. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a forraszanyagkészlet mennyiségét álcaként szabjuk meg, hogy az csupán csak a hézag szűk részének a kitöltéséire 115 elegendő.