121215. lajstromszámú szabadalom • Zár vagy lakat

131215. szerkezetet és az álkulccsal se legyen mű­ködtethető, részint olyan részekre oszt­ható kulcs alkalmazása, amelynek tolla a zárban a zárszerkezet befolyásolására ö mozgatható. Tehát a találmány szempont­jából mellékes, hqgy részleteiben a tulaj-, dónképeni zárszerkezet minő kialakítású, továbbá, hogy hány elrebeszetcelemet (du­gattyút) alkalmazunk és hogy ezek az 10 elreteszelő elemek milyen kialakításúak és elhelyezésűek. A kulcs tetszés szerinti mó­don kialakítható, hacsak lehetővé teszi a toll elkülönítését a kulcs másik részétől, nyelétől. Továbbá, a (36) és (40) védő'-15 lemezeket nem kell fekltétlenül a kulcs tollának mozgatóelemeivel (13 és 14 tár­csákkal) egyesíteni, hanem más módon is hozhatók olyan mozgási kapcsolatba a kulcstollat mozgató, kívülről befolyásol-20 ható elemmel (a 9 fogantyúval), hogy el­mozdulnak, ha a tollat a zárszerkezet be­folyásolására mozgatjuk. E mozgatás nem­csak a két körtárcsával, hanem másféle elemekkel is létesíthető és nemcsak a j 13) 25 tárcsa, hanem másféle elemek is felhasz­nálhatók a külső kulcslyuk elfedésére. A 7—9. ábra szerinti kulcsnak az a hát­ránya, hogy a.toll meglehetősen könnyen elkülöníthető a nyéltől, nevezetesen a ki-30 nyúló (57) nyúlványok befolyásolásával és így az a veszély forog fenn, hogy a kulcs részei szándékolatlanul oldódnak, ha pl. azt a zsebünkben hordjuk. Ezt a hátrányt néhány csekély változtatással kiküszöböl-85 lietjük, amelyeik a 10. ábrán láthatóik, amely a kulcs bevezetővégét ugyanúgy tünteti fel, mint a 8. ábra. A 10. ábra szerint a tollnak középső (60) csatornája van, amely végighúzódik 40 a (44) tengelyen és az (50) li arántdara­bon is. Az (54) dugattyúnak két (61) nyúlványa van, amelyek a (45) nyél kö­penyfalának belső oldalán lévő (62) hor­nyokban mozognak és így megakadályoz-45 zák a dugattyú elfordulását tengelye körül. Hogy az (52) késalakú elem és az (50) harántdarab kapcsolatát a kulcs tollának felszabadítása céljából megszüntessük, ha a kulcsolt betoljuk a zárba, a toll melljső 50 végét ágyazó, a (14) tárcsán lévő (31) csapot (5. ábra) ebben az esetben olyain hosszúra készítjük, hogy az a kulcs behe­lyezésekor a kulcslyukba,, teljesen átmegy a toll (60) csatornáján és ekkor az (52) 55 késalákú elemeit hátrafelé tolja el, úgy­hogy a (45) nyél elfordulhat és ilymö­don a kulcs tolla a megelőzően említett módon felszabadítható. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi megoldási 5; példánál a kulcsrészek kapcsolata jelentő?. 60 sen jobb, minthogy az (52) késalakú eleni nem befolyásolható nehézség nélkül kí­vülről. Ehhez ugyanis viszonylag hosszú peoekre vagy máseffélére van szükség, amelyet a kulcs tollának (60) csatornájába 65 bevezetünk, úgyhogy a kulcsrészek szári­dékolatlan szétválása aligha következhet be. A 10. ábra szerinti kulcsnál cél szérűéin a kulcs tollának (50) harántrészélt az egyik végén lekerekítjük, amint azt (63)-nál lát- 70* hatjuk. Ez intézkedésnek a célja, hogy lehetővé tegyük a toll és . a nyél újbóli egyesülését, ha a toll, miután azt a zár-' szerkezeithez vittük, visszakerül a kulcsí­lyukhoz, amely mozgás alatt az (55) rugó 75' az (52) késalakú alkatrészt visszavezeti a mellső helyzetbe. Az (50) harántdarab (63-)' lekerekítése által azt érjük el, hogy a hai­rántdarabnak a nyél (51) hornyába való betolásakor a kinyúló (52), késalakú elein ^ 80 hátrafelé (a 10. ábrában lefelé) szorít­tatik és így, miután a nyél 90°-kal elfor­dult, az (52) késalakú elem a haránít­darab hornyába becsap pa^- A 7—9. ábra szerinti kulcsnál erre a szerkezetre nincs 85 szükség, minthogy az (57) nyúlványok az> (52) késalakú részt és az (50) harántdá­rabot az egész időtartam alatt, mialatt .a', kulcsot bedugjuk a zárba, kikapcsolva tart-; ják. 90. ' A leírt kulcsfajták tollát olyképpen mór dosíthatjuk, hogy a (46) és (47) nyel­vekkel felszerelt lapot a toll (44) tengelye körül lengethetővé tesszük, pl. úgy, hogy azt a (44) tengelyre feltolt hüvelyen erő- 95 sí tjük meg. Ha a kulcs benne van, a zár­ban, akkor ez a lap ily módon a (13) és (14) tárcsák között inga módjára függ a tollon. A lap mozgási pályájába azonhan valaminő akadályozó elemet, pl. a (13), 100 és (14) tárcsa egyikén vagy mindkettőn megerősített csapot helyezünk, amelyre a lap a zárszerkezet felé való mozgása közi­ben vagy az utóbbival való érintkezésiékor felfekszik. A lap ily módon, miután a külső 105 kulcslyuk mögötti helyzetéből elmozdult, támaszt alkot, amellyel a zárszerkezet ha1 -, sonló módon működtethető, mint a meg­előzően leírt, helytálló lappal fel&zeirelt kulcsitoll esetében. 110 A legutóbb leírt kulcstollkialakításnak többek között az az, előnye, hogy a zár nagyon egyszerű módon megváltoztatható,, úgyhogy a kezdetbein beleillő kulcs többé nem hasiználható, aminek természetesen, 115 pl. abban az esetben van jelent őségéi, ha valaki a kulcsot nem megengedett módon utánozta. Ugyanis csak a kulcstól! mos-

Next

/
Thumbnails
Contents