121201. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés fűrészfogalakú áramgörbék létesítésére katódsugarak trapézalakú kitérítéséhez

í 121201. azonban csak olyan időtartam alatt volna elérhető, mely a trapézszünet sokszorosa. Azonban már rövid idő múlva, nevezetesen a (t7

) időpontban a (10) cső ismét 5 áramátbocsátóvá válik, úgyhogy a (18) kondenzátor töltése ismét növekedni kezd és az J . R végérték felé törekszik. A (t8

) időpontban újabb trapézszünet kezdődik, melyen belül a (18) kondenzátor 10 ismét részben kisül. Az (A) és (B) pontok között tehát állandóan azonos előjelű, fürészfogalakú (UAB) feszültség keletkezik, úgyhogy a potanciála (B) pontban mindig alacsonyabb, mint az (A) 15 pontban uralkodó potenciál. A 7. ábrában feltüntetett kapcsolásnál trapézalakú kitérítés létesítése végett nem kell egyebet tennünk, minthogy a (Í0) cső rácsára az 1. ábrabeli rövid (15) 20 impulzusokon kívül, a trapézszünetekben a zárás irányában impulzusokat kell vezetnünk. A fűrészfogalaku feszültséget a (12) egyenirányítóval sorosan, mint azt fent leírtuk, a (18) kondenzátornak 25 a trapéz időtartama és a trapézszünet alatt ellentétes értelmű áramokkal való töltésével létesítjük. Mint már fent említettük a (18) kondenzátor töltése exponenciális függvény 30 szerint nő, tehát görbe vonal szerint és ezenkívül a mindenkor alkalmazott (11) csévének és a sorfrekvenciának megfelelően adott körülmények között igen nagy (20) feszültségre van szükség. Hogy 35 ezeket a hátrányokat kikerüljük, vagyis, hogy lehetőleg nagy időállandót és ezzel egyenes vonal szerint növekedő feszültséget kapjunk és hogy a nagy (20) feszültséget minden körülmények között csök-40 kenthessük, illetőleg, hogy arra szükség egyáltalán ne legyen, a (19) ellenállást többrácsos csővel pl. ernyőzőrácsos csővel helyettesíthetjük. Ezt a kapcsolást a 9. ábra mutatja, amelyben (21) az 45 ernyőzőrácsos cső és a (20) feszültség kisebb, mint a 7. ábra szerinti megoldásnál. Egyébként a kapcsolás ugyanúgy működik, mint a 7. és a 8. ábra kapcsán leírtuk. 50 A következőkben ismertetett kiv'teli példák, melyek mindegyike tartalmazza a most leírt (21) ernyőzőrácsos csövet, a fentieken túlmenően a 7. és a 9. ábrákban feltüntetett megoldások még egy 55 hátrányának kiküszöbölésére alkalmasak. Ez a hátrány abban van, hogy a trapéz időtartamának kezdetén a sorkitérítő áramkörnek mindenekelőtt újból rezgésbe kell jönnie. Az alábbi példák olyan kiviteli alakok, amelyeknél a sor- 60 áramkör a trapézszünetek alatt is rezgőállapotban van. A 10. ábrában feltüntetett kapcsolásnál a (21) ernyőzőrácsos csövet vezéreljük. A cső vezérlőrácsának, áramkörébe 65 a negatív előfeszültséget szolgáltató (22) áramforráson kívü1

még a (23) transzformátor szekundertekercse is be van iktatva. A berendezés működésének magyarázatához feltesszük, hogy a (t5

) idő- 70 pontban (11. ábra (a) diagramm), vagyis a trapéz időtartamának kezdetén, a (i8) kondenzátornak a 10. ábrában feltüntetett előjelű feszültsége van, mely nagyobb mint az egyenáramú (20) feszültségforrás 75 (UA

c) (8. ábra) feszültsége. A (1U) cső nyitva van, míg a (21) cső a (22) negatív racselőfeszültség miatt zárva van. A (12; egyenirányítón at folyó állandó trősségű (io) áram tehát a kondenzátoron a feszült- 80 séget mindaddig növeli, míg a (t6

) időpontban, vagyis a trapézszünet kezdetén. a (23) transzformatoron át pozitív feszültségimpulzus jut a (21) cső vezérlőrácsára. A (21) cső ekkor az áramot át- 85 bocsátja és a (t7

) időpontig, vagyis a következő trapéz időtartamának Kezdetéig állandó aramot vezet. A kondenzátor feszültsége tehát a trapézszünet alatt csökken. A (t7

) időpontban a (10) 90 cső ismét nyílik és a (21) cső ismét zárul, úgyhogy a (18) kondenzátornak új töltési folyamata kezdődik. Ali. ábra (b) diagrammja a megfelelő áram lefolyását mutatja. (í0

) a (12) egyenirányító árama, 95 amely, mint azt fent már említettük, a trapézszünet alatt is folyik. Ez az (i0

) áram az alatt az idő alatt, amelyben a (21) cső zárva van, feltölti a kondenzátort. Ezért ezt az áramot a 11. ábra (b) 100 diagrammjában (ic

)-vel jelöltük. Viszont a trapézszünet alatt (is

) áram folyik, mely a (18) kondenzátort a (21) csövön át kisüti. A null-vonal fölötti és a nullvona I alatti vonalkázott felületek egyenlő 105 terület űek. A 10. ábrában feltüntetett példakénti kivitelnek hátránya, hogy a (18) kondenzátornak a rövid trapézszünetben kell a (21) csövön át kisülnie. Ezért a lio gyakorlati kivitelnél aránylag nagy ernyőzőrácsos csöveket kell alkalmazni. Ez a hátrány kikerülhető és a kívánt eredmény kisebb ernyőzőrácsos csövekkel is elérhető, ha gondoskodunk arról, 115 hogy a (21) cső ne csak a trapézszünet-