121193. lajstromszámú szabadalom • Porfesték

Megjelent 1939. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121193. SZÁM. IV/f. OSZTÁLY. — S. 17447. ALAPSZÁM. Porfesték. Suvada Pál rajzoló Budapest. A bejelentés napja 1938. évi június hó 21-ika. Dekorációk, díszletek, plakátok stb. festéséhez használt porfestékek elkészítése, azaz festésre alkalmassá tétele aránylag bonyolult. A porfestékeknek helyes rneny-5 nyiségű kötőanyaggal való ellátása nagy gondot igényel. Ennek dacára legtöbbször az történik meg, hogy a porfestékhez helytelen mennyiségű kötőanyagot kevernek, annál is inkább, mert a vele foglal-10 kozó egyénnek igen sokszor mesterségbeli képzettsége hiányos. A találomra hozzáadott mennyiség a legritkább esetben felel meg a követelményeknek. Kevés mennyiségű kötőanyag hozzáadásakor a festék 15 nem tapad és száradás után leporlik, túlzott mennyiség esetén pedig a festés, foltos és törékeny lesz, a színértéke és takaró képessége is lecsökken. Továbbá az ismert kötőanyagok, melyek poralakban vannak 20 forgalomban és hideg vízzel oldhatók (dextrin, gumiarabikum, kazein), egyik sem felel meg tökéletesen a célnak. A dextrinből és gumiarabikumból aránylag gyenge ragasztóképességük mialtt sokat kell a por-25 festékhez hozzáadni, ami annak színértékét és takaróképességét nagyon lerontja. Ennél is nagyobb hibája azonban e két ragasztóanyagnak az, hogy a velük megkötött festéket az eső lemossa, tehát csak 30 belső munkára alkalmasak. A kazeinnak (hideg-enyv) pedig az a hibája, hogy raktárképessége korlátolt, feldolgozásakor _pedig vízzel vegyítve rövid idő alatt felbomlik és végül vegyi összetételénél fogva a 35 festék szinét is megtámadja. A legtökéletesebb festékkötőanyag az állati enyv (csont vagy bőr). Az állati enyv a fent említett hiányokat mind pótolja ugyan, de ezt csak hosszadalmas áztatással és főzéssel lehet feloldani, tehát itt is fennáll a festék éli- 40 készítés körülményessége és a kötőanyag adagolás esetleges helytelensége. És még egy jelentéktelen, de említésre méltó hibájia az, hogy hideg időben még fielhigított állapotban is, kissé megkocsonyásodik. 45. Ezeket a hátrányokat a találmány szerint azzal küszöböljük ki, hogy az állati enyvhez dextrint vagy gumiarabikumot főzünk és a nyers pépet kiszárítjiuk. Kiszáradás után daraszerű törmelékké zúzva, meg- 50 felelő hőfokon hevítve a nedvtartalmat teljesen kivonjuk belőle s finom porrá őröljük. A fent említett állati enyvhez 40—60% dextrint vagy gumiarabikumot főzünk és 55 a nyers pépet kiszárítjiuk, kiszáradás után daraszerű törmelékké zúzva 60—70 C° közötti hőmérsékleten folyton mozgásiban tartva addig hevítjük, míg azok apró hólyagokká nem fúvódnak. Az így előkészí- 60 tett kötőanyagot kihűlés után finom porrá őröljük és a festékpor természetének megfelelő kísérletekkel előre megállapított mennyiségben keverjjük a porfestékhez annak későbbi felhasználási helyétől] és idie- 65-jétől függetlenül, s így hozzuk forgalomba. Szabadalmi igények: 1. Eljárás porfestékhez való kötőanyag előállítására, azzal jellemezve, hogy az állati enyvhez 40—60°/o dextrint vagy 70" gumiarabikumot főzünk, a nyert pépet addig szárítjjuk, míg daraszerű törmelékké nem alakítható, majd összezuzás után megfelelő hőfokon, azaz 60—80