121176. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a zörejfeszültség csökkentésére drótnélküli vevőkészülékeknél
Megjelent 1939. évi augnsztus hó t-én. • MA6YAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131176. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — L. 7631. ALAPSZÁM. Eljárás a zörejfeszültség csökkentésére drótnélküli vevőkészülékeknél. <3. Loi-enz Aktiengesellschaft gyári cég, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1938. évi július hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi július hó 26-ika. Drótnélküli vevőkészülékeknél, különösen irány vevőknél, sokszorosan szuperponáló csövet használunk, mely a kapott vivőhullámmal kisfrekvenciájú hangot al-5 kot, mely nem csillapított adók vételét teszi lehetővé és azonkívül nagyobb erősítőfokozatot eredményez. Modulált adók, pl. hírszóróadók irányvételénél a szuperponálócsö az oldalsávok megszüntetésére 10 szolgál, hogy élesebb minimumbeállítás legyen lehetséges, illetve- liogy műszermutatásnál a moduláció által előidézett mutatóingadozásokat elnyomják. Ilyen szuperponálócsö alkalmazása esetén közöm-15 bös, vájjon a vevőkészülék nagyfrekvenciájú erősítője egyenes erősítőnek van-e kapcsolva, vagy vájjon közbensőfrekvenciájú szuperponálás van-e már bevezetve. Utóbbi esetben az említett szuperponáló-20 cső, mint második szuperponálócsö, a közbensőfrekvenciájú erősítő kimeneténél van elrendezve. A találmány célja ilyen vevőkészüléknél a zörejfeszültséget csökkenteni. 25 Kísérletekkel megállapították, hogy vevőkészülékeknél szuperponálócsövekkel. kikapcsolt antenna mellett, a zörejfeszültség emelkedik, ha a szuperponálócsö amplitúdóját nagyobbítjuk. Egyidejűleg az érzé-30 kenység is növekedik, de nem oly mértékben, mint a zörejfeszültség. Kis vevőbemeneti feszültségeknél és nagy szuperponált feszültségeknél tehát a vevőberendezés nagy érzékenysége ugyan adva van, 35 de egyidejűleg nagy zörej feszültség is, mely a gyenge vevőjeleket elnyomja, úgyhogy kis antennafeszültségek számára a nagy érzékenység haszonnélküli. Ha a szuperponált feszültséget csökkentjük, akkor a zörejfeszültség más viszonyban csökken, 40 mint a vevőkészülék érzékenysége. Ebből az következik, hogy a vevő-érzékenység és a zörejfeszültség között optimális arány található. A találmány szerint a szuperponált fe- 45 szültséget a vevő-bemeneti feszültségtől függően úgy szabályozzuk, hogy a vevőérzékenység és a zörejfeszültség között állandóan optimális viszony áll fenn. A szuperponált feszültség találmány, 50 szerinti szabályozását vagy kézzel végezhetjük, vagy a találmány egyik kivitele szerint az ismeretes sor vadós z ab ál y ozás módjára a szuperponálócsövet a vevőjelektől függőségben önműködően szabá- 55 lyozzuk. A raj,z a találmány alapelvét ismerteti, mely közbenső frekvenciájú vevőt tüntet fel, melynek kisfrekvenciájú lebegőhang előállítására a leírt szuperponáló csöve 60 van. Az antennafeszültség a (VI) előerősítőn át az (Ml) ke verőfokozatba jut, melybe az (01) szuperponálócsővel közbenső frekvenciájú szuperponálás t vezetünk. A közbenső frekvenciát a (ZF) köz- 65 benső frekvenciájú erősítőben erősítjük, ahonnan az (M2) keverőfokozatba jut, ahol az (02) szuperponálócsö révén kisfrekvenciájú lebegőhangot állítunk elő. Egyenirányítás és a (Y3) erősítőben való 70 kisfrekvenciájú erősítés után a lebegőhang a (T) telefonba jut. A találmány szerit! L az (02) oszcillátor feszültségét a bemeneti feszültségtől függőségben úgy szabályozzuk, hogy a hálózati feszültség és 75 a zörejfeszültség között állandóan optimális viszony keletkezik. Ezt vagy kézzel végezzük vagy önműködően, amennyi-