121168. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vastartalmú anyagok kohósítására nagyolvasztóban

2 121168. tüzelőanyag gyanánt eliőtorban a nagy­olvasztó torokgázai, míg szilárú íüzeio­anvagok gyanánt silányabb minőségű szenek, tőzeg, fűrészpor stb. jönnek ie­.5 kintetbe. Folyékony tüzelőanyagok gya­nánt pl. olajok alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárás foganato­sítására alkalmas nagyolvusztónal — a törzsszabadalom 6. igénypontja élteimé­it) ben a medence kerületen elrendezett és a medencébe torkoló lángzókon kívül — célszerűen a nyugvó vagy akna kerüle­tén második hasonló lángzósorozaici al­kalmazunk, amelyhez tartozó lángzók-15 nak a nyugvóba vagy aknába torkoló lángfuvókái vannak. A találmány szerinti eljárást a követ­kező számszerű példával világítjuk meg. Legyen a primér tüzelőanyagként aí-20 kalmazott gáz összetétele a következő: C02 5.0% CO 65.0% H2 27.0% CH4 0.5% 25 N2 2.5 % 100.0% 100 m3 ilyen összetételű gáz tökéletes elégetéséhez 47.5 m3 oxigénre volna szük­ség; oxigénnel való tökéletes elégetés :80 esetén a keletkező égési gázelegy hő­mérséklete elméletileg a 4000 Cu -ot is elérné. Ha azonban az elégetéshez csak pl. 7 m3 oxigént használunk fel, amely a gázból előreláthatólag csak a legna­:35 gyobb égéssebességű hidrogén egy részét fogja kiégetni, akkor a következő össze­tételű, kb. 1000 C° hőmérsékletű égési gázelegyet fogjuk kapni: C02 5.0% 40 CO 65.0% H2 13.0% H2 0 14.0% CH4 0.5% N, 2.5% 45 1 00.0% Ez a gázelegy mind összetételét, mind hőmérsékletét illetőleg az indirekt re­dukció szempontjából igen kedvező álla­potban van és így a találmány céljainak :50 megfelel. Ha ezt a gázelegyet a nagy­olvasztó nyugvójába vagy aknájába ve­zetjük, akkor az csatlakozik azokhoz a gázokhoz, amelyek a medenceövből fel­felé törekszenek és amelyek ebben az övezetben uralkodó hőfokon majdnem 55 kizárólag szénmonoxidbói és hidrogénből állanak. Ennélfogva a szénmonoxid kon­centrációja még inkább növekszik és így a C0:C02 irány a közvetett redukciói övezetben a lehelő legkedvezőbb értékre 60 fog beállani. Ennek eredménye az, hogy az érc majdnem kizáiólag közvetett re­dukció útján redukálódik és a medence­övbe már csak redukált vas és kis mennyi­ségben teljesen előkészített érc kerül. 65 A találmány szerinti, eljárásnak — a törzsszabadalom szerinti eljárás előnyein és a fentiekben már említett előnyökön kívül — még a következő gyakorlati haszna van: ^0 Minthogy a közvetlen ércredukciót leg­nagyobbrészt kiküszöböljük, a drága kokszban és faszénben a törzsszabada­lom szerinti eljárásnál elért megtakarí­táson túlmenő megtakarítást érünk el. 75 Továbbá az ércredukciót gyorsítjuk és kedvezőbb reakciós feltételeket terem­tünk. Az ismeretes hasonló eljárásokkalszem­ben sokkal kisebb gázmennyiséget kell 80 keringtetni, ami a fuvógépmunka csökke­nését eredményezi és egyben oxigénmeg­takarítást is jelent. A törzsszabadalom szerinti eljárásnál a nagyolvasztóban az érc előkészítésére 85 csak igen kis gázmennyiség áll rendel­kezésre és ezért pl. a nedves ércek fel­dolgozása esetén nehézségek támadhat­nak. A találmány szerinti eljárással ezt az esetenként fellépő hátrányt is ki- 90 küszöböljük, amennyiben az érc elő­készítését a nagyolvasztó felsőbb öveze­tébe befujtatott gázelegy — igen ked­vező körülmények között — elvégzi. A teljesség kedvéért még rámutatunk 95 arra, hogy ismeretesek olyan eljárások, amelyek az ércredukciót a nagyolvasztó­ba bevezetett szénmonoxidgázzal kíván­ták előmozdítani, azonban azok kellő eredményre nem vezettek. Egyik javas- 100 lat szerint a bevezetendő szénmonoxidot gáztúlhevítőben kívánták a kellő hő­mérsékletre hozni, ami azonban gazda­sági és egyéb gyakorlati szempontból, tekintettel a szükséges nagy gázmennyi- 105 ségekre és a megkívánt magas beveze­tési hőmérsékletekre, nem volt célra­vezető. Másik, a találmányhoz közelebb fekvő javaslat szerint (1. 131086. számú osztrák szabadalmi leírást) a nagyolvasztó 110 egész torokgázmennyiségét — a benne

Next

/
Thumbnails
Contents