121158. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrzőberendezés kondenzvízgyűjtő- és elvezető edényekhez
Megjelent 1939. évi augusztus hé 249-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121158. SZÁM. V/e/55. OSZTÁLY. G. 85IS. ALAPSZÁM. ——rttli II i m ii i III Ellenőrző berendezés kondenzvizgyüjtö- és elvezető edényekhez. Gerdts Gustav Friedrich gyáros Bréma. A bejelentés napja 1937. évi október hó 25-ike. A kondenzvizgyüjtö- és elvezető edények, különösen ha mozgó részeik vannak, gyakran tisztátalanságok folytán, a mozgó részek megakadása, a záró szervek i; .,fv tömítetlenségei következtében stib. nem működnek. E zavarok miatt a kondenzvíz torlódik, vízelzáródások és főleg állandó gőzveszteségek lépnek fel. Ezért a konydiehzvízgyüjtő- és elvezető edények állandó 10 ellenőrzése feltétlenül szükséges. Minthogy : azonban e zavarok a zárt edényekben nem láthatók, legtöbbször egyáltalán nem veszik azt észre s hozzá a kondenzvízgyüjtő-és elvezető edények nyitása a belső részek 151 megvizsgálása .végett rendkívül körülményes és időrabló s ez a művelet csak a .gőznyomás megszüntetése utáji vihető kérésztől. ' J Már megkísérelték a kondenzvízgyüjtő-20 és elvezető edények működésének ejlen•Őrzését azzal tenni lehetővé, hogy az edény mögött a kondenzvíz lefolyó vezetékébe inézőűvégeket építették be, melyeken át a -kiáramló kondenzvizet meg lehet figyelni. 25- EzéM" a nézőűvegek a gyakorlatban céljukat még sem érik el, mert ezekben a gőz nem a köndenzvíZtől elkülönítve áramlik át, hanem ezzel együtt örvénylik. E i készülékek nézőüvegében tehát csak ör-30. véiiylő áramlá,s figyelhető meg. Azit, hogy 1 • ébben gőz: van vagy sem, megállapítani nem lehel. Azt sem lehet azonban ezenkívül megfigyelni, hogy sok vagy kevés gőz távozik-e el. De rjjég az esetbéri is, 35' ha e hézőüvegiek segélyével iheg lehMne J • állapítani, hogy gőz nem távozik el á koí i• vdeMW&zeí, eí a iHegfigVelés még- sem téhihé 'léhetöVé ait, • hogy, bábból a' kóndéihiíVfögyüjtő- és elvezető edény kifogástalan működésére következtethessünk. Lehetséges itt* ugyanis, hogy a kondenzvizgyüjtö^ és elvezető edényből kiáramló kondenzvíz nagy hőmérsékletű, mert az; edényben nagy nyomáson van. Ha ez; a kondenzvíz \pl 160° hőmérsékletű és így lép ki az edényből a 45 levegőre vagy kerül a kis nyomáson levő lefolyóvezetékbe, akkor nyomása a légköri nyomásra vagy ahhoz közel álló értékre csökken. A fizika törvényei szerint azonban légköri nyomáson pl. 160°<-os víz- 50' hőmérséklet lehetetlenség. Ez okból a nyomásáét vesztett kondenzvíz elpárolog addig, ; míg az. elgőzölgési meleg leadásával 160°ról 100°-ra nem hűl le. Ezért a kondenzvíz lefolyó vezetékében a kondenzvízből S5 származó tekintélyes mennyiségű gőz is. van. Az ily módon a kondenzvízből ke- > létkező gőz természetesen semmiben sem . különbözik attól a gőztől, ami közvetlenül friss állapotban kerül a kondenzvízveze- 60-tékbe. Ezért az ismert nézőüvegek segé• Ivével nem lehet megállapítani azt, hogy vájjon a friss gőz egyenesen távozik \el vagy a kondenzvízből képződött^ az eltávozó gőz? , v 65-Az eddig isiliert megoldásoknak ezt áz alapvető hiány áj' a találmány szerint úgy kerüljük él, hogy a nézőüveget nem a kondenzvizgyüjtö- és elvezető edény mögé a lefolyó vezetékbe helyezzük el, hanem 70' a kondenzvizgyüjtö- és elvezető edény élé a befölyóvézetékberi és magát a nézőüveget a tálálmá.nyi szerint úgy Tíépejtzük ki, hijgy á gőz és -víz élesen megfigyelhető módon • elválik. ' . • t 75. találmány szerihti elrendezésben a
