121154. lajstromszámú szabadalom • Képszétbontócső és eljárás előállítására

Megjelent 1939. évi augusztus hé 249-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121154. SZÁM. VLL/D. OSZTÁLY. — F. 8254. ALAPSZÁM. Képszétbontócső és eljárás előállítására. Fernseh Akt.-Ges. cég, Berlin-Zehleiidorf. Pótszabadalom a 117402. 1. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja: 1937. évi december hó 29-ike. Németországi elsőbbsége: 1937. évi január hó 13-ika. A 117452. Isz. szabadalom olyan kép­szétbontócsövet ír le, amelynél a mozaik­elektródából a letapintósugárral leszakított elektronokat szekundérelektron-erősítőbe 5 vezetjük és abban megsokszorozzuk. Itt a szekundérelektron-erősítő a cső oldalsó toldatában van. A találmány olyan berendezés, amellyel különösen kedvező térkihasználást érünk 10 el és amely villamos szempontból is elő­nyöket nyújt. A találmány értelmében a szekundérelektron-erősítőt részarányos for­gástestben, előnyösen hengeres vagy gömb­alakú csőr észben helyezzük el, még­in pedig úgy, hogy az eltérített su­gárbejárta tér és a csőfal közötti köztérben legyen. Ennél a berendezésnél ezenkívül leegyszerűsödik a cső előállS1 ­tása, minthogy a szekundérelektron-erő-20 sítő a mozaikelektródával mehanikai egy­séggé kapcsolható és nem kell nagyobb üvegtoldatokat olvasztással megerősíteni a csövön. A rajz a találmány példaképem kivi-25 teli alakját tünteti fel, mégpedig az 1. és 2. ábra hengeres, a 3. ábra pedig gömbalakú berendezést mutat. Az 1. ábrán (1) jelöli a cső hengeres ré-80 szét, amelyhez egyik végénél a (14) sugár­keltőrendszert tartalmazó (2) toldat csat­lakozik. (3) jelöli a mozaikelektródát. A jelen esetben kétoldalas gyüjtőelektródát alkalmaztunk, amelyet jobboldalról vilá-35 gítunk meg és baloldalról tapintunk le. Ez az elektróda számos, a lemezen ha­rántirányban átmenő rácselemből áll, ame­lyek közös, a csőből (4)-nél kivezetett el­lenelektródával kis sűrílőket alkotnak. A íőtoelektronokat a gyűrűalakú (13) fal- 40» burkolat szívja el. Ebben a berendezés­ben az eltérített sugár minden keresztmet­szetben merőlegesen a cső tengelyére csak derékszögű négyszög alakú vagy négyzetes mezőn megy át, viszont e mező és a cső- 45 fal közötti köztér kihasználatlan marad. A találmány értelmében ebben a köztérben helyezzük el a szekundérelektron-erősítőt, amely a jelen esetben (8) ezüstlemezből áll, amely az első felszabadító elektróda, 50 továbbá több, egymás mögött elhelyezett, növekedő potenciálú hálóból. Ebben az esetben az anóda is hálóalakú és (6)-náI kivezetése van. A felszabadító elektródák potenciáljukat a cső belsejében vagy azon 55-kívül elhelyezett feszültségelosztóból kap­ják. Az első (5) háló kifelé domborodóan ívelt. (7) ellenzőt jelöl, amely a szekundér­elektrón-erősítőt elválasztja a sugárral ki- 60> töltött tértől és egyszersmind az. egyébkent szokásos anódafalbevonat szerepét is ját­sza, A (8) elektróda potenciálja célsze­rűen valamivel nagyobb lesz, mint a (7) ellenzőé, viszont az (5) háló még fia- 65-gyobb f eszültségű. Ekkor a le tapintásnál keletkező valamennyi szekundér-elektron biztosan a szekundér-erősí tőbe jut. Az el­térítést két vázlatosan feltüntetett (9) és (10) eltéri tórendszer végzi. Célszerű lehet 70' további (11) ellenzőről gondoskodni e rendszerek mágneses mezejének távoltar­tására a szekundér-erősítőtől. A 2. ábra két lehetőséget mutat az el-

Next

/
Thumbnails
Contents