121139. lajstromszámú szabadalom • Alapszögtávolságmérő két távcsőrendszerrel
2 121139. látott csillagászati távcsőből áll, melynek gócsíkjiában (c) mezőlencse és a (b) tárgylencséhez hasonló (d) szemlencse van alkalmazva. A (b) tárgylencse és a (d) szemi-5 lencse góctávolságai egyenlő nagyok, a (c) mezőlencse góctávolsága a (b) tárgylencse, vagy a (d) szemlencse góctávolságának fele része. Az (a) tükör az optikai távcsőtengelyhez képest annyira hajlik, hogy 10 merőlegese e tengellyel * = 45° szöget zár be. A távcső nagyítása (1). A (<p) szög alatt az (a) tükörre merőlegesen eső sugárnyaláb a távcsötengellyel szöget alkot és a tükröződés után a 15 ©—a szöget. Miután a sugárnyaláb a távcsövön hatolt át a sugárnyaláb és a távcsőtengely által bezárt szög a—©. A sugárnyalábot tehát az optikai rendszer összesen (a-'i)-j-(«+©) = 2a= 90°-kai téríti el. Az 20 eltérítés tehát kétszeres értékű. Nemcsak a feltüntetett példánál feltételezett helyzetben, hanem tetszés szerinti más elrendezésben is a távcsőhöz képest az (a) tükör ugyanazon hatással rendezhető 25 el. J;gy, pl. a tükör a mezőlencse helyébe fektethető, úgyhogy maga a távcső könyökalakú, melynél ekkor a (c) mezőlepcsét előnyösen az (a) tükörrel szilárdan kötjük össze, vagy két lencsét alkalma-30 zunk, melyek a tükör előtt és után szimnjetriás helyzetben vannak, ha ugyan közös rendszerre nem tartunk igényt, ami szintén a feladat használható megoldása. A 2. ábra a találrpány szerinti távolság-35 mérő példaképeiéi kivitéli alakját tünteti fel, melynek a szögtükrök hatásával egyező optikai rendszerei vannak és a közös rendszer alkalmazása mellőzve van. A távolságmérő (e) házának két (f) ablaka 40 van, melyeknek középtávolsága a távolságmérőalapnak felel meg. Az (e) házon azonkívül két (g) szemlencse van. A ház belsejében a (h) cső van, melynek nyílásai vannak, a sugárátmenet számára. E (h) csőben ágyazott (1) csőben (i) távcsőtárgylencsék és (k) szemlencsehasábok vannak, melyek egyszersmind a jelzések hordozói. Minden (i) tárgylencse előtt a (h) csőbe ágyazott belső (m) cső van, mely szögtükör hatásával egyező optikai rendszert tartalmaz. Ez optikai rendszer az (n) síklükörből és két hasonló (o) gyűjtőlencséből áll. Az (n) síktükör az (m) belső cső hossztengelyéhez képest 15c i :-kal rézsútosan van elrendezve a (p) í fénybebocsátó nyílás mögött, mely az (f) ablak átellenében van. A két (o) gyüjjtőlencse az egyszerűen nagyító távcsövet alkotjják, melynek képsíkja az (o) gyűjtőlencsék közös gócsíkjában fekszik. i A távolságmérőt hasonló módon használjak, mint az ismeretes sztereoszkopos távolságmérőket. Az (f) ablakokon belépő képsugárnyaláb útja az 1. ábrán feltüntetett útnak felel meg, azzal a különbséggel* t hogy a (c) közös lencse hatása elesik. Azonban azok a szögek változást nem szenvednek, melyek alatt a sugárnyalábok eltérítetnek. Szabadalmi igénypont: Alapszögtávolságmérő két távcsőrendszerrel, melyeknek tárgylencséi előtt szögtükör hatásával egyező egynegy optikai rendszer van, azzal jellemezve, hogy az optikai rendszer egyszerűen nagyító távcsőből és síktükörből áll, melynek tükörfelülete az optikai távcsőtengelyhez képest rézsútos. 1 rajzlap melléklettel. Palias nyomda, Budapest.
