121127. lajstromszámú szabadalom • Tovahaladó hullámokkal dolgozó antenna
Megjelent 1939. évi augusztus hé 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121127. s?.ÁM. VII/j. OSZTÁLY. — T. 6177. ALAPSZÁM. Tovahaladó hullámokkal dolgozó antenna. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegrraphie m. 1b. H., Berlin A bejelentés napja 1938. évi április hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi május hó 4-ike. Nagyfrekvenciájú hullámok adására és vételére ismeretesek olyan antennák, melyek az, egyébként szokásos rövidhullámú adókkal ellentétben tovahaladó (tehát nem 5 álló) hullámokkal dolgoznak. Ezek az antennák rendszerint egy vagy több olyan vezetőből vannak, amelyek egyik végükön az adóhoz, vagy a vevőhöz vannak kötve, míg a szabad végeik vagy egymás-10 sal, vagy oly lezáró ellenálláson át vannak a földdel összekötve, amely egyenlő az antennák hullámellenállásával. Az adóból jövő energia egy részét az, antennavezető kisugározza, míg annak másik részét a 15 lezáró ellenállás felemészti. Ezeknek az antennáknak az a hátrányuk, hogy a bevezetett teljesítmény lényeges része a lezáró ellenállásban elvész. A találmány értelmében ezt a hátrányt 20 azzal küszöböljük ki, hogy az antennának nemcsak egyik végét, hanem mindkét végét az adóval, illetőleg a vevővel csatoljuk. Emellett az antennának az adótól, illetőleg a vevőtől távolabb fekvő vége az 25 energia ki nem sugárzott részét tovahaladó hullámok keltésére alkalmas módon viszszavezető eszközök útján át csatlakozik az antenna bemenő köréhez. Ez esetben lezáró ellenállásra nincs szükség, mert az 80 antenna végein jelentkező energia ismét a bemenő körbe jut. Az adónak ebben az esetiben csak a teljesítmény ténylegesen kisugárzott részét kell fedeznie, úgy, hogy a berendezés hatásfoka rendkívüli mér-35 léikben fokozódik. A rajízban rombusz-alakú antennát tüntettünk fel, mely a két szögben tört oly (1) és (2) vezetőkből áll, melyek egyik végükön (3) vezetőn és ,(4) csatoló eszközön át (5) adóhoz csatlakoznak. Az am- 40 tenna másik két végét nem a szokásos módon, lezáró ellenálláson át, egymással kötöttük össze, hanem az antenna e keit végéhez (6) energiavezetéket csatlakoztattunk, amely az energia ki nem .sugárzott 45 részét a (4) csatoláson át újból az antenna bemenő körébe vezeti vissza. Az energiát úgy kell visszavezetnünk, hogy a visszjaveze tett és az adóból jövő energiáknak ,az antenna bemeneténél azonos fázisuk és 50 azonos amplitúdójuk legyen. Az azonos fázist biztosítjiuk vagy a (6) vezeték hosszának megfelelő méretezésével, vagy (7) fázistoló szerkezet alkalmazásával, míg az amplitúdót a (8) transzformátorban esz- 65 közölt átalakítással érhetjük el. A (3) .vezetékben is alkalmazhatunk olyan (9) berendezéseket, amelyekkel az amplitúdó és a fázis megfelelően beállíthatók. A viszszavezetett és a primer hullám amplitúdó- 60 viszonya a (4) csatolóberendezés megfelelő beállításával is a kívánt értelemben befolyásolható. Az egész berendezésben arra kell törekednünk, hogy minden ponton kiegyenlített üzemi állapot uralkodjék. 65 A leírt berendezésnek az energiamegtakarítás mellett az az előnye is >vaM, hogy az antennán uralkodó áramviszonyok tetszőleges módon beállíthatók1 és hogy ennek következtében lényegesen ked- 70 vezőbb kisugárzási viszonyokat érhetünk el. ' í iv • 1 i j A (6) visszavezetőt nem kell galvánosam visszacsatolnunk, amiint azt az ábra mu-
