121104. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás és berendezés léghíjas kisülési csőnek impedancia-elem gyanánt való működtetésére

Megjelent 1939. évi augusztus hó L-én. MAGYAR I IRÁLYI 7 A SZABADALMI BIRÓSÍfl <'3 121104. SZAM. VlJ/j. OSZTÁLY. — S. 16239. ALAPSZÁM. Üzemeljárás és berendezés léghijas kisülési csőnek impedancia-elem gyanánt való működtetésére. International Standard Electric Corporation delawarei cég- üzleti székhely New Yorfe, mint a Le Materiel Telephonique Société Anonyme, boulogne-billancourti cég jogutóda. A bejelentés napja 1936. évi február hó 21-ike. Franciaországi elsőbbsége 1935. évi április hó 29-ike. 40* 5 A találmány üzemeljárás és berendezés léghijas kisülési csőnek, impedancia-elem gyanánt való működtetésére, amely tetszőleges frekvenciáj\i radiojelközlekedési berendezésekhez vágy vezetékes, illetve 10

vezetékmentes szabályozóberendezésekhez használható. A találmány szerinti eljárásnál a szabályozható impedancia-elem főleg kapacitás, amelynek értéke a készülékhez vezetett szabályozó, illetve vezérlő 15 feszültség villamos lüktetései szerint szabályozható. A találmány szerinti üzemeljárásnál léghijas kisülési csövet ultranagyfrekvenciáknál változó kapacitásos impedancia-elem gyanánt működtetünk. 20 A találmány szerinti üzem —eljárásnál az impedancia-elerp elektródrendszer, Spielynél két vagy több elektród között elektronfelhő keletkezik és ennek térfogati sűrűsége változtatható. 25 A találmányt részletesen a mellékelt rajz kapcson ismertetjük. A rajzqn az 1. ábra találmány szerinti tetszőlegesen változtatható impedancia-elem, amelynek főleg kapacitásjellege van. A 30 2. ábra a találmány szerinti impedancia elerp használatát oly jelközlekedési berendezésnél ábrázolja, amelynél a nem csillapított hullámok frekvenciája rendkiyiil nagy, pl. másodpercenként 150Q mega-35 ciklus nagyságrendű. Az ábrákban az azonos alkatrészeket azonos vonatkozási számokkal jelöltük. Az 1. ábra szerint kondenzátor hengeres (1) fegyverzetének hossztengelyében a kondenzátor másik huzalalakú (2) fegyverzete fekszik. E szerkezeti egységnek az (A) és (B) pontok között bizonyos sztatikai kapacitása van. Ha a (2) huzal helyett a (3) telep áramával hevített, elektronkisugárzó katódot és a katód körül járulékos elektródot, pl. (4) rácselektródot rendezünk el, a kapacitás az (A) és (B) pontok között megváltozik, de meghatározott és állandó sztatikai értéket vesz fel. Az elektródszerelvényt burában helyezzük el, amelynek belsejét léghijassá teszszük. Ha a (4) és (1) elektródhoz (Eo), illetve (Er) feszültséget vezetünk, továhbá az (Eo) feszültség pozitív, a (2) katód elektronokat sugároz ki és az (Er) feszültség megfelelő negatív értékénél a hengeres (1) elektród belsejében elektronfelhő keletkezik, amelynek sűrűsége az (1), valamint a (4) elektródhoz vezetett (Eo) és (Er) feszültségek, továbbá a (2) katód elektronkisugárzó képességének függvénye. Ha adott frekvenciánál a (4) vagy (1) elektródhoz változó feszültséget vezetünk, a kapacitás az (A) és (B) pontok között aképen változik, mintha az (1) és (2) elektródok között levő tér dielektromos állandója az egységtől eltérő értéket vennp fel. Ez az érték az elektronfelhő 75. térfogati sűrűsége és így különösen az (1), tö> 50* 55. 60. 65. 70'