121092. lajstromszámú szabadalom • Időzítő kapcsoló
2 131093. Az (N) nyomógomb további működtetése felesleges, mert a (6) mágnes számára tartó áramkör záródott. A mágnes működtetésével egyidejűleg 5 melegedni kezd a (10) kétfémes szalag és az (a) nyíl irányában elhajlik. E mozgása közben a (10) szalagot a (12) segédérintkező saját rugalmassága folytán mindaddig követi, mig az utóbbi a (15) csavar-10 ral beállítható (16) szigetelt ütközőbe nem ütközik. További elhajlás után a (10) kétfémes szalag (14) érintkezője a (13) segédéiintkezőre fekszik fel, mikoris a (7) tekercsen át mellékáramkört (shuntöt) 15 kapcsola (6) mágnestekercshez. A mágnes gerjesztése megszűnik és miután a mágnesnek előnyösen zárt vasmagja van, az esetleg visszamaradó mágnesességet a (6} tekerccsel ellentétesen tekercselt (7) te-20 keretrész feltétlenül megszünteti,úgy hogy az (5) horgony visszacsappan. Eközben a (9) érintkezőnél megszakad a mágnes gerjesztő áramköre, valamint a (10) kétfémes szalag hevítő áramköre is, úgyhogy 25 a szalag hűlni kezd. A bekapcsolt főáramkör még nem szakad meg, mert a (10) kétfémes szalag elhajlott helyzetében a (3) kar (17) nyúlványa alá ér és ezt feltámasztja. Amint a (10) szalag hülés köz-30 ben az (a) nyíllal ellentétes irányban annyira visszaállott, hogy a (3) kar (17) nyúlványa alól kicsappan, a (3) kar •— esetleg rugóhatásra •— leesik és a bekapcsolt áramkört megszakítja. Ekkor a kap-35 csoló ismételt működtetésre kész állapotban van. A bekapcsolás időtartama a (15) csavarral változtatható, mert e csavar (18) szigetelő karimája a rugalmassága folytán 40 nekiszoruló (13) segédéi intkezőt vezérli és ezzel változtatja azt az időtartamot, amelynek e'teltévela (6) tekercs rövidrezárása és ezzel a fűtőáram megszakítása is bekövetkezik. 45 A bekapcsolás időtartama az (1, 1) érintkezők zárt állapotában is •— bizonyos idő eltelte után -- az (N) nyomógombok egyikének ismételt működtetésével meghosszabbítható. Amint ugyanis a (10) 50 kétfémes szalag hülés közben annyira visszamozgott, hogy a (13) érintkezőt elhagyta és a (12) érintkezővel kapcsolatba jutott, a nyomógombok egyikének működtetésekor a kapcsolási folyamatok 66 és a (10) szalag felmelegedése megismétlődnek anélkül, hogy az (1, 1) érintkezőknél bekapcsolt áramkör megszakadna. Oly megoldás is lehetséges, amelynél a működtető mágnesnek két ellentétes rnezejű tekercse van és a (13) érintkező 60 a mellékáramkör helyett ezeket a tekercseket váltja át, illetve iktatja be az áramkörbe, ami a mágnes horgonyának esetleges beragadását feltétlenül megakadályozza. E változatnál a rajzon a szag- 65 gatott vonallal feltüntetett módon történik a tekercsek kapcsolása. Az előzőkben a találmányt lépcsőházak éjjeli világításának időszakos bekapcsolására alkalmas kiviteli alakjában ismer- 70 tettük, azonban természetesen a találmány nemcsak erre a célra használható és az esetenkénti gyakorlati követelmények szerint az egyes részletekben számos eltérés lehetséges anélkül, hogy a talámány 75 kereteit túllépni kellene. Szabadalmi igénypontok: 1. Időzítő kapcsoló, amelynek hőhatásra alakját megváltoztató vezérlő eleme és ezzel együttműködő segédérint- 80 kezői vannak, azzal jellemezve, hogy a hőhatásra alakját változtató elem a vezérelt főáramkört záró alkatrészt hordó szervet időszakosan alátámasztja. 85 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsoló kiviteli a lakj a, a me lyet a z j e lle me z, hogy a főáramkört záró alkatrészt hordó szervet mágnes működteti, amelynek oly két tekercse van, amelyeknek egy- 90 mással ellentétes irányú mágneses mezeik vannak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kapcsoló kiviteb alakja, amelyet az jellemez, hogy a hőhatásra alakját változ- 95 tató elemmel vezérelt segédérintkezők közül az egyik a feszültséget vezeti a kapcsoló mágneséhez, a másik meghatározott idő eltelte után a mágnest működtető tekerccsel ellentétes me- 100 zejű tekercset kapcsol be. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti kapcsoló kiviteli alakja, amelyet az jellemez, hogy az időzítés tartamának változtatására állitószerve van, 105 amelynek nyúlványa a hőhatásra alakját változtató elem egyik segédérintkezőjének ütközője, míg e szerven további ütköző van, amely a másik érintkező véghelyzetét határozza meg. 110 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.
