121073. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémeknek, fémötvözeteknek és más rokontermészetű anyagoknak gőzhalmazállapoton át műszakilag értékesíthető, szilárd anyagokban való átvitelére
131073. 3 nak minden egyes részecskéjét a legrövidebb időtartam alatt a legnagyobb hőbehatásnak vessék alá, ami elvezetés hiján a befolyásolt anyag pillanatszerű 5 elgázosításához vezet. A kemence maga a találmány szerinti eljárás keretében jelentőség tekintetében másodrangúvá válik, mivel csak az a feladat marad számára, hogy a nemtő kívánatos hőelvezetést megakadályozza és ezzel az egyszer már elért gázállapotot fenntartsa. Emellett a Leidenfrost-jelenség lényegében van, hogy célirányos az anyagok-15 nak az alátétre folyékony állapotban való vitele. Azonban erre sincsen szükség. Alapjában véve sikeres az eljárás akkor is, ha a folyóssá válás csak az alátéten következik be. A lemez sík alakja iránt 20 támasztott követelmény sem nagyon szigorú; sőt ellenkezőleg, a hatásos folyamatok, melyekre az említett fizikai jelenségre való utalásnál rámutattunk, kedvezően alakulnak, ha a felület érdes, vagy 25 ha a lemez lyukacsos anyagból van, vagy benne lyukak vannak, vagy pedig általában szemcsés feltöltésből áll. Különben ;i lemez a tégelyfenék maga is lehet. Éppen úgy nem szükséges, hogy a sugárzó-30 le mezt, melyen a Leidenfrost-jelenség lejátszódik, vízszintesen rendezzük el. Különösen reá kell mutatnunk azonban ama ténykörülményre, hogy a találmány szerinti eljárás nem abban van, 35 hogy a Leidenfrost-jelenséget egyszerűen alkalmazzuk, hanem egy olyan változatában, mely azt a feladat sikeres megoldására használhatóvá teszi. A Leidenfrost-jelenség ugyanis, amint 40 az mint ilyen bemutatásra kerül, tudvalevőleg azt mutatja, hogy egy gázréteg fellépése, mely gázréteg a folyadék és a felhevített felület között keletkezik, a folyadéknak gázállapotba való átmenetét 45 korlátozott hőátvitel folytán késlelteti. A találmánynál éppen e jelenséget használjuk fel, hogy az érintett, túlhevített felületek ne süllyedhessenek hatástalan hőmérsékletre. 50 A találmány szerinti eljárás kivitelénél gondoskodunk arról is, hogy a kemencetérbe különösen felhevített, megfelelően kialakított felületeket vagy pl. szűrőtesteket építsünk be, melyek az 55 anyagot tovább túlhevítik. Rendkívüli túlhevítést azzal érünk el, hogy az anyagokat villamos ívfényen vezetjük át, vagy pedig valamely más villamos kisülési jelenségnek vetjük alá. Ez esetben olyan mérvű túlhevítést érünk el, hogy a fel- 60 fogott gázok maguk alkotják a tűzfészket a kezelendő anyagok számára. Ezzel még azt is elérjük, hogy a fokozott felhevítés az egész kemenceteret áthatja és így megakadályozza, hogy a kezelt anya- 65 gok tényleg ne teljesen tiszta gőz- vagy gáz-halmazállapotukban legyenek jelen. Hogy bizonyos esetekben elkerüljük,! hogy a felület tetemes része, mely túl van hevítve, beadagolt nyersanyaggal 70 ,— amennyiben utóbbi nem gőzölgött volna azonnal el •— árasztassék el és ezáltal a találmány értelmében aktivitását • elveszítse, a találmány szerint4 eljárás gondoskodik arról, hogy a fölösleges 75 tömegek a felület alá süllyedhessenek éspedig oly módon, hogy természetszerűen bekövetkező, heves forrás út-< ján vagy mesterséges beavatkozás révén ;s, részletekben mindig megismétlődve, 80 a felszínre dobassanak. Ha a találmány szernti eljárás kivitelénél villamos ívfényt vagy effélét, használunk, akkor a közvetlen behatási körzetbe folytonosan csak annyi nyers- 85 anyagot adagolunk, illetve tartunk e körzetben, hogy a behatás alá került, illetve a közvetlen hőfészekben lévő, tömegek ne szökhessenek meg, hanem igen intenzív feloldóhatás alá kerülje- 90 nek, még pedig akár közvetlen hőátvitel útján, akár pedig azáltal, hogy az anyagok gőzhalmazállapotukban lángívet al-, kotnak és maguk is hordozóivá válnak a villamos ár a mát vitelnek és a képző- 95 dött lángív keletkezésének pillanatában a végsőkig fokozott és a legintenzívebb teljesítőképességnek válik okozójává. (., A kemence üzeméhez és ezzel a Leidenfrost-jelenség találmány szerinti fenn- 100 tartásához szükséges hőegyensúlyra, vörösréz esetére, az alábbi példát adjuk meg, mihez megjegyezzük, hogy hevítő-, -forrás gyanánt 200 kw villamos energia áll rendelkezésre. 105 Bevezetett energia 200 kwóra á 860 kai. ......= 172.000 kai.. Ebből levonva 15% melegveszteséget, mely nem a gáztermelőtérben lép fel, 110 hanem a környezetbe való elvezetés révén vész el 25.800 ,, 146.200 kai.
